Szombatfalvy György: Társadalomrajz a Tiszazugról (2009) / 1109-2009
160 T ársadalomrajz. a nagybirtok rendszerével járó társadalmi károkat elleplezni. Azzal azonban, hogy a nagybirtok megakasztja a kisgazdák terjeszkedését s kiegészülését, még nem tekinthetem bizonyítottnak azt, hogy ennek a társadalmi rétegnek nem lehet más sorsa, mint az erkölcsi lezüllés. Az a szemernyi igazság lappang mégis ebben az elmefuttatásban, hogy a nagybirtok, ha a lakosság zárt, mozgásnélküli gazdasági atmoszférában él, előmozdítja a falu petrifikálódását, s ennek eszközét, az egykét, ami, mint azt másutt már kifejtettem, az erkölcsi lezüllés első lépcsőfoka. Nagyréven pl. a földnek 46%-a, s amely ott korán idegen kézre került, ami talán hátrányosan befolyásolta a falu fejlődését. Egyébként is, mint ellen próba, szóba jöhet az 50%-os nagybirtokkal Cibakháza és 61%-ássál Szele vény, ahol az erkölcsi állapotok a nagyrévi felett állanak s szóba jöhet a Dunántúli Sopron megye sok községe, ahol a nagybirtok karja jobban fojtogat s az erkölcsi lezüllés még sem következett be. Végül nem lényegtelen, hogy a 28 vádlott közül, kiknek szerepét ismerem, csak 9 törpebirtokos, 8 jómódú, 4 pedig vagyonos gazdacsalád tagja, végül 7 nem is őstermelő foglalkozású. Itt tehát nem lehet az agrár szegénység bűnéről beszélni. Magyarországon tíz év óta minden jelenség megkapja a felekezetiség prizmáján való átvilágítást. Ebben jelentkezik ma a magyarság „turáni“ természetének maradványa. A nagyrévi esetben is ez történt. A 28 vádlott közül, akinek esetét ismerem, 25 ref. vallású volt s ez pontosan 89.20%, viszopt Nagyrév község lakosságának csak 72.57%-a ref. vallású, világos tehát, mondják, hogy itt református bűnről van szó. Pláne, ha hozzátesszük, hogy a 3 kath. méregkeverő közül kettő nem is nagyrévi, hanem kürti s ezeket is a ref. vallású Szabó házaspár bújtatta fel. A kérdés azonban nem ilyen egyszerű. Kifejtettem volt, hogy itt a belterületi, fejlődésében meg állott s a versenyről, a szaporodásról, a fenmaradásról * lemondott, vagy ebben nem bízó falusi gazdalakosság dologtalan asszonyainak erkölcsi leromlásáról van szó. Ez a réteg pedig történetesen itt mondhatni kizárólag református. Ez mindenesetre elég magyarázat a vádlottak vallási megoszlására, de fenmarad még az a kérdés; hogy miért épen református faluban történt e dolog s hogy a kálvinista magyar lelki típus, ami — hangsúlyozom — nem azonos általába^'«'református vallástól bélyegezett lelkülettel, nem. hajlamosabb-e az erkölcsi eltévelyedésre, mint a katholikus? Mindenesetre feltűnő, hogy a hasonló borzalmak inkább
