Tölgyes Lászlóné: Nagyiván és a fehér gólyák rövid történelme a biológia-földrajz tanár szemével (2008) / 1094-2008

Áradáskor nagy területek borit be as folyami hordalékkal, iszappal összekeveredett " kőliszt" JL napsugárzás hatására a viz elpárolog,a: közetanyag felszárad» Ebből alkui ki az infúziós lösz, Mig Kunmadarasig^ a bükkorszaki Cs-Tarna töltöget és rombol, addig nálunk az Ős-Eger mellett a.s Űs-Sajó és mellékfolyói végeznek hasonló munkát,/ Hernád, Szerencs,Őa-Tapoly/áLakitje a táj arculatát. K agyivánon» Jutott egy kevés az Östarna munkálkodásából de az oroszlánrészt az utóbbiak végezték. Mutatja ezt a jelenlegi lejtirány:Tiszafüred tengerszintfeletti magassága Karcag irányába majd a mai Berettyó és -körösök felé lejt, _ A kunmadarasi Oktalan és ullő lspost pedig Os-Tisza maradványnak tekintjük. /2_. melléklet/. A mogyorókori Északnyugati szelei a hegyekből minden akadály nélkül rendezeik át a felszint. Hítakba rakják össze as infúziós löszt. Nagyiván belterületén végzett mélyfúrási adatok igazolják a bükkorszaki hordalékot. Ivóviz kutatáskor találtak Nagyivánon pleisztocén eredetü:közép és apró szemcséjű finom homokot, iszapos finom homokot, iszap és agya*; réteget. A közép és apró szemcséjű finom hámok a felső rétegfurásból 5o méterig, iszapos finom homokot 5o-7o méterig, issapot és agyagot 7o-loo méterig terjedő furáemlntákkal hozták a felszinre.