Tölgyes Lászlóné: Nagyiván és a fehér gólyák rövid történelme a biológia-földrajz tanár szemével (2008) / 1094-2008

A folyami üledékes közetek százéiíkos megoszlása: 66% közép és apró szemcséjű finom homok, 7% iszapos finom homok, Z7/ó iszap és agyag. A felszin eredeti formában már réjen nem látható,de nyomokban ma még megtalalható. / A községhatár északi részén húzódó Hegyeshatár elnevezésében és közeianyagában utal rá. Hosszú ideig itt volt a falu homokbányája. Ií agyiván 4-5,5 km^ belterületén a aai Fő utcán és a Templom halmon megtalálható./ Utóbbi években sokszivattyus kutat fúratott a lakosság. Ilyen fúráskor magam is meggyőződhettem e közetvéleségek jelenlétéről./ E folyamatok 2oooo-25ooo évvel ezelőtt jádszódtak le. A felszini homokot a szél elboritotte infúziós lösszel melyen gyorsan létrejött zárt gyeptakaró borítás mintegy védősapkát képezzett* Megvédte a további széleróziótól. A mai Bürök-halom,Harc-halom,Kápolnástemető-halom területén ma is fellelhető. De ilyen volt a Pap-halom, Berec-halom,talán a Kasaháti-halom. Fájdalom ez utó Jbiak már vagy teljesen eltün -tek,vagy felismerhetetlené váltak emberi tájalakitó tevékenység hatására. A Pap és Berec-halo.i a Tiszafüred-Eocs-i bekötő ut épitésekor került felhasznált s.?a jut alapba. A líásahát a régi "dögkut" ráépitésekor vált felismerhetetlenné. Felvetődik bennem az a gondolat i3,hogy a Bürök-halom és Harchalom formályán az itt portázó kuiok változtattak, őr dombnak, talán temetkezési helyül használhatták fel. Alakjukból következtethetünk erre. Félgömbhöz hasonlithatók. De az is előfor-