Buschmann Ferenc: Jászberény és környékének természeti értékei (2008) / 1090-2008

- 10 ség, és a rossz vízhóztartású talajok. Ugyancsak ebben rejlik a magyarázata a vízrendezések utáni gyors, és nagymérvű vegetáció-változásoknak, amelyek a terület növénytakarójában bekövetkeztek. A terület nem tartozik a széljárásoktól erósebben háborgatott vidékek közé. A leggyakrabban előforduló szélirányok északnyugat- és délnyugatiak. Ezeket az uralkodó szélirányokat egyébként igen jellemzően szemléltetik a kistáj délnyugati peremén fölhalmozódott, északnyugat-délkelet irányú hátakba rendeződött homokbucka-sorozatok is. II. A jászsági élővilág, és változásainak főbb vonasai A./ Bepillantás a történelmi múltba A Jászsagban látható élettér összképe azt mutatja, hogy a Würm /=az utolsó jégkorszak/ utáni benépesülés! folyamatok során alakultak ki a jellemző társulásainak mai formái. Ez egyben az előbb csak mindent megfigyelő, majd a tapasztalatait följegyző, és később a környezetét mar tudatosan használva alakító ember korszaka; = holocén, más néven antropogén korszak. Ám ennek a tudományos berkekben posztglaciálisnak is nevezett, különböző éghajlati fazisokra tagolódó korszaknak a tájképformaló folyamataiba, — — egészen a Jászok megtelepedéséig e tájegység természeti életébe senki nem avatkozott bele meghatározóan. Igazi ligeterdős, vízi-mocsári-réti világ alakult ki itt, melyet