Buschmann Ferenc: Jászberény és környékének természeti értékei (2008) / 1090-2008

- 9 D./ Éghajlati adatok A Jászság alapéghajlatára, - mint az Alföld egészére a kontinentalitás jellemző. A reliefviszonyokkal és a fátlansággal összhangban; mező- és mikroklímában szegényes, mérsékelten száraz. Hőmérsékletjarása igen szélsőséges. Az évi hőingadozás az 1901-1950 között mért adatok szerint meghaladja a 24 G°-ot. A téli hőmérsékletek atlaga -2,5 C°, a nyariaké megközelíti a 22 C°-ot. A leghidegebb téli napokon azonban mértek mar —26 C -ot is, míg a nyári maximum-értékek nemegyszer +35 C° fölé képesek emelkedni. Az évi középhőmérséklet 10-11 C° között van. A felhőzet évi átlagban 50-51 % közötti, legkevesebb felhő a nyári /jún. júl. aug./ hónapokban fordul elő. a te nyészidőszakra tehát sok napsütés jut, am kevés csapadékkal. A napsütéses órák szama éves átlagban megközelítőleg 2000 körül van. A Jászság csapadékban egyik legszegényebo területe hazánkban. Mennyiségének évi átlaga 520 mm körüli. Az addig mért szélső értékei 1 263, ill. 789 mm. Legkevesebb csapadék a nyári hónapokban fordul elő. /Volt már olyan július is a század első évtizedében, amikor egész hónapban csupán 2 mm! eső hullott a tájegységre./ Mivel az évi csapadékmennyiség állandó vízhianyra utal, ebből egyértelműen következik, hogy a letűnt vízivilágot /lásd az 1. ábrát,/ nem az éghajlati tényezők tartották fenn, hanem a domborzati viszonyok, vagyis; a Jászság közepének mély behorpadasa, a nehéz lefolyási lehető-