Bakos Noémi: Népi gyógyítás az orvosi piócával Kenderesen és környékén (2008) / 1086-2008

és a kagylók is irtják őket. Kedvelik a nádast, egyes cserjéket és növényeket, igy pl. az orvosi kálmost. A piócát "üldöző" állatokból mindig találhatunk néhányat az élőhelyek környékén is, csak nagy tömegük lehet kizáró tényező. A környékünkön lévő vizekben ugy látszik, tul sok ilyen ki záró tényező van. A Kakat-érben elég nagy az átfolyás és haltenyésztő telep. A vályogvető gödrök pedig nem képeznek elegendő helyet a nagyobb elszaporodásának. Kiválóan tenyészik a nadály a holt-ágakben, pl. a Tisza partján régi kubikgödrökben is fellelhető /Kubikgödör: a folyók gátjaihoz szükséges földet a kubikosok a parthoz közeli helyről szállították át, igy kisebb-nagyobb vizes gödrök keletkeztek, ^zek ma már főleg a holt-ágak mellett találhatók meg, mert máshol a modern gátépítéssel a folyók menti terepet azóta átformálták./ Szállításuk hosszabb távon azonban nehézkes. Kisebb belföldi forgalomban gyalogosan, nagyobb bádogkannában, vagy cserépkorsóban, kizárólag gyalogosan szállították, mert "árt a piócának a rázkódás". Ha messzebbre kellett vinni, a nagyobb kereskedők 6o-12o db-ot vászonzacskókba tettek és ezeket nedves mohába takarva, finoman átlyuggatott ládákba helyezték. A nemzetközi kereskedelem céljára ugy szállították, hogy nem tul sok /2o-3o/ piócát állandóan nedves vászonzacskóba raktak, ezeket függőágyakra helyezték, melyeket jó rugókon nyugvó, és mindenfelől lezárható kocsikra erősítettek. Nagyon fontos mind a szállításukban, mind otthoni tartásuk ban az állandó nedvesség, mert a vizén kivül amúgy is rövid ideig élnek, de ha kiszárad a felületük, azonnal elpusztulnak. A nemzetközi piócakereslet kielégítésére mesterséges tenyésztelepeket is létesítettek. Nagyon ritkán fordultak elő az un. piócatavak, ahol szinte egyetlen zavaró elem sem létezett, csak be kellett telepíteni a vizet piócával, igy a piócakoloniák létesítése gyakoribb és fontosabb volt.