Bakos Noémi: Népi gyógyítás az orvosi piócával Kenderesen és környékén (2008) / 1086-2008

ha reggelre a viz rózsaszines lesz, az azt jelenti, hogy vala­melyik állat elpusztult. Ezt gyorsan ki kell venni és a töb­bi piócát, valamint az üveget alaposan kimosni, majd tiszta vizet rakni. Az egyszerre felhasznált piócákat egy üvegben, nem keverve a többivel, kell tartani. Tóth Bálintné és Kovács Istvánné adatközlőim egybehangzó vé­leménye az, hogy a pióca akkor pusztul el, ha a "rossz vért", amit szivott, teljesen nem vették ki belőle. A rózsaszin szí­neződés azért van, mert az elhalt állat vért ereszt ki magá­ból. A piócásüvegnek a lakásban állandó, megszokott helye van. Nyáron a kamrában vagy hideg konyhakőre rakják, mert "nem szereti a meleget" /Bakos Imréné 7o éves tiszaőrsi lakos/. Télen ha nem volt nagy hideg, a szobában az ablakközibe rak­ták ki. Alsőkonyhába, ahol főztek, a különféle erős illatok és a pára miatt nem szabad tenni. Vigyázni kell arra is, - mondta Szőke Sándorné 58 éves kend eresi lakos, akinek a szomszédjában Ács Istvánné gyakran használt piócát -, hogy a viz télen se legyen fagyos, bár a fagyos vizben sem pusztul el, de nem használ neki. Tóth Bálintné mindig esővizben tárolta, Kovács Józsefék pedig a Tisza vizébe rakták a piócákat. A gyógyszertárakban külön szabályzat volt a piócatartásra. Külön megszabták, hogy csak az egészséges, 1-3 g sulyu, köze­pes nagyságú piócákat lehet használni, amelyek a vizben élén­ken úszkálnak és érintésre, vagy gyenge nyomásra tojás alaku­ra húzódnak össze. Nem árusíthatók a már használt piócák, a­melyeknek szájnyílásán vér szivárog ki, ha hátulról előre, eny­he nyomással végigsimítják, vagy ha száját egy kevés ecettel megnedvesítik, továbbá a 8-15 g-os nagyobb tenyészpiócák és az ugyancsak állóvizekben élő, de jóval nagyobb és eltérő rajzolatú lópiócák. Nagy gyógyszertárakban, vagy ahol nagy volt a kereslet, nemcsak befőttesüvegben, hanem nagyobb edényekben is tároltak nadályt.

Next

/
Thumbnails
Contents