Dr. Tóth Albert: A Nagykunság keleti peremének halmai – állapotrögzítés (2008) / 1084-2008

I. Bevezetés Az utóbbi időben igen meggyorsult a halmok pusztulása« Egyrészt az elhordás, a roncsolás, másrészt a mélymüvelés, a beerdősités miatt szünne-k meg halmok, vary változik meg, károsodik maradandóan kulturrétegük, vegetációjuk. Éppen ezért vált égetően sürgős feladattá felmérésük, számbavételük, jelenlegi állapotuknak a rögzitése. L Szolnok Megyei Tanács Környezetvédelmi titkárának megbízásából 1985-ben, a Nar

kunsáf-vidék ke

let

i peremén fekvő halmok felmérését végeztem el. L vizsgált terület /'lásd; melléklet/ Karca/Kisújszállá

s. Mezőtúr és T

urkeve váro

sok határá

ra, továbbá Kendere

s, Kunhegye

s, Kunmadaras és Tis

zaőrs,, s részben Nar.

yiván községek területére esik. Pontosa

bb

an; keleti határa a Hortobágy-Berettyó főcsatorna, délen a Körös-völgy, nyugaton és északon Mezőtúr, Turkeve, Kisújszállás városok határa ill

c a 34» sz. közlekedési úttól keletre eső kenderesi, kunhegyesi, kunmadaras!, tiszaőrsi területek, továbbá a Tiszaörs-nagyiváni müut. /

MepJ e.ryzés

: a Hortobágyi Nemzeti Park területén lévő halmokat - noha ezek egy része az emiitett ^ települések területén fekszenek - védettségük miatt nem vizsgáltam. A Tiszaörs-nagyiváni úttól északra, a nagyiváni határban lévő Bürök halmot - bár ez már kivül esett a vizsgált területen - kiemelt fontosságú védelme miatt felmértem«/ \ Munkám során alapvető feladatnak tekintettem a halmokról minél több információ megszerzését. Jelenleg

i állapotukról valamen

ynyl esetben a helyszijne

n győződtem mer

,. /Vitás esetben több alkalommal is felkerestem egy-egy halmot./ L felhasznált forrásokon /lásd; forrásmunkák/ túlmenően igyekeztem a területen élő, ott dolgozó, vagy ott ismerős emberektől /tanyasi lakosok, mezőgazdászok, vadászok, stb/ nyert