Dr. Tóth Albert: A Nagykunság keleti peremének halmai – állapotrögzítés (2008) / 1084-2008
2 adatokat is felhasználni. Erre több esetben is nagy szükség volt az adatok pontositdsanal. Különösen az idős, nyugdijas mezőőrök voltak nagy segítségemre. Mindezek ellenére felmérő munkámat korántsem tekinthetem teljesne k 0 Maradtak vitás kérdések is /pl.: halmok neve, azonosításuk/, avagy a felderítetlen, számba nem vett halmok esete. /Pl.: Mezőtúr déli, Turkeve dél-keleti, Karcag észak-keleti részén elsősorban!?/ E hiányosságok legfőbb oka, hogy a még leghivatalosabbnak" tekinthető dokumentumok /katonai térkép, Magyarország földrajzinév-tára/ sem adnak mindenben pontos egyértelmű támpontot. Pl.: hat olyan halmot is találtam, amelyeket valamelyik térkép /vagy térképek/ nemlétezőknek tekint! Megdöbbentő volt azfc is tapasztalni, hogy még a naponta a halom közelében járó emberek is mennyire nem ismertek egy-egy halmot» Mennyire nem voltak tisztában ezeknek a legtöbb esetben több ezer éves, az alföldi táj képéhez annyira hozzátartozó, kömmel mesterséges formakincseknek a valós értékeivel. Ezzel is magyarázható, hogy puszt&tásuk sokaknál természetes dolog. A vizsgált terület kiválasztásában döntően a földrajzi viszonyok voltak a meghatározóak. Ezek a Közép-Tiszavöl,.~y keleti peremén lévő halmok a ha.jdani vizivilár. ide.jén a hátasabb részek ler.bizJ-Q-Sgjbb . árvízmentes h elyei voltak . Elhelyezkedésükben rendszer figyelhető meg, amely antropogén jellegükből, funkcójukból is fakad, de a természetes egykori vizrajzi helyzetnek is hü tükrözői, L Nagykunság-vidék Tiszához közelebb eső löszös, homokos, hátas-dünés. hu llámos felsz ínű tc-rületei t éppen ezért most nem vizsgáltam /Természetesen nehéz feladat a két területet egymástól elhatárolni, ezért is választottam egy szake„szon művi határként a 34.sz. műutat-,/
