Dr. Tóth Albert: A Nagykunság keleti peremének halmai – állapotrögzítés (2008) / 1084-2008

@Pász tói-halom /94, 6 n/: A Nagykunság-vidék egyik legmagasabb és legterjedelmesebb halma. Messziről feltűnő jelenség a turkevei határ D-i részén, ali 2-300 m-re a Türkeve-mezőtúri közúttól K-re, Pásztó-ujtc-lep közelében. Ma már - meredek oldal ellenére - tetejéig müvelik« Rajta magassági jegy, keskeny gyepesikkal. Gyepjét homogén állományú, értéktelen ^groyron repens /közönséges tarack/ alkotja. A sokkal értékesebb Agropyron pectinatum /tartéjos buzafü/ a halom irányában, közvetlenül a közút melletti árokban alkot rjfcka állományt. /Ide szorult ki!/ (g) Péntek-halo

m /90,9 m/s Karco,g déli határában, a 4 sz. főközlekedési úttól kb. 1 km-re terül el, ez a Magyarkai halomhoz sokban hasonló kiemelkedés. A terület, ahol a halom fekszik Karcag hegyesbori határrésze„ A halom neve egykori tulajdonosától származhat. Jelenleg sziki legelő és rossz minőségű szántó övezi. © Sárga-halon /89,4 m/: Karcagtól DNy-ra közvetlenül a régi 4 sz. országút mellett a Kísérleti Gazdaság juhászata közelében fekszik. Feltűnően ki alapterületű, gyep borítású, legeltetett halom. Jellegéből Ítélve fiatal lehet, de az 1700-as évek végéről a térképek már jelzik. (Ti S im on-Bal ai -hal om /Lyukas-halon/ /89,1 m/: Turkeve DK-i határrészén, a Simonbalai dűlőben, a MalomzugSimafoki főcsatornától K-re kb. 300 m-re fekszik ez a meglehetősen furcsa alakú halom. A környező hullámos felszínből lankáson emelkedik ki, foltőnőon széles alapon. Teteje elég lapos, oldalában is több teraszos bemélyités lát szik./Innen von a Lyukas-halom c-lnevezés./ Lakott halomra utal a sok felszini cseréptörmelék is, /Ezek egy részét bronzkorinak mondják a régészek!/' Csúcsáig szántják. Tetején magassági jegy.