Dr. Tóth Albert: A Nagykunság keleti peremének halmai – állapotrögzítés (2008) / 1084-2008
10 Cl2) Szalai halo m /91,5 m/: Turkeve DNy-i határában, a Türkeve-mezőtúri ut mellett, közvetlenül a Nagykunsági Főcsatorna közúti hidjánál fekszik. Csúcsáig szántják. A magassági jegy környakát sürü gyomtársulás boritja. Lábánál egykor tanya állott, amelynek romtörmelékei ma is megtalálhatók. d^T ereh-halo m /92,0 m/: /Csudabalai halom, Nagy-halom, Várhalom, Tányérsipká s-halom/ Az egyik legkülönösebb halma a térségnek. Magassága is impozáns, de még ennél is szembetűnőbb igen nagy alapterülete és csaknem vizszintes, nagy lapos teteje. Környékét az 1970-es években még gyep övezte, a gyep ma már csak a halmot boritja; tövéig szántják. Valójában ikerhalomról van szó, mivel a nagyhalommal szemben egy jóvalta kisebb, teljesen szántott, de szabályos alakú kis halom helyezkedik el, A két halmot egymástól egykor egy kb, 100 m széles folyóvölgy választotta el, /A kiszáradt meder ma is jól felimserhető; az 1970-es évek végéig itt haladt a Turkeve-gyomai földút egy szakasza./ Kár, hogy a nagy halmot az 1970-es években nagy munkagé pekkel megtaposták /többször katonai alakulat is települt a halomra/ ; a bolygatást csak tetézte a D-i oldalra telepitett akácos. A halom lábánál állott Tányérsipkás Debreczei Ferenc tanyája, igy az egykori jószágtartás is degradálta a halmot boritó ősgyepvegetációt. /A halom egyik neve, a Tányérsipkás elnevezés a tanyatulajdonos ragadványnevéből származik: tányérsipkás = katonatiszt a Horthy hadseregben,/ A halomnak ma már sajnos botanikai jelentősége nincs, annál érdekesebbek és értékesebbek régészeti értékei , ü nagyhalom tetején 1985-ben ásatás kezdődött a Damjanioh Múzeum szakemberének irányításával, Az eredmény: igen jelentős bronzkori telephely felt árás a. /A munkát a jövőben is folytatni kivánják./
