Tóth Albert: Természetvédelmi tervjavaslat Ecsegpuszta védetté nyilvánításához (2008) / 1083-2008

23

A szélőséges időjárás és alacsony csapadék miatt Ecsegpuszta mindig is rá volt utalva a környező területek "viz— fölöslegére". Ezt korábban az árvizek természetes öntözése és tározódása, valamint a vizparti területek mikroklímája biztosította, amely később az emberi beavatkozás hatására megszűnt, illetve megváltozott.

Ecsegpuszta az Alföld széljárta tája. Az évnek mindössze 13 %-a. szélcsendes nap. Uralkodó az É—ÉK—i és a Ny-DNy-i szél.

A szélirány %-os eloszlása: É ik %

ÉK 17 %

к k %

DK k %

D 12 %

DNy 13 %

Ny 13 %

ÉNy lo "

Szélcsend 13 %

Gyakoriak a porviharok, portölcsérek,/" Mintha füstokádó nagy kémény szaladna"/, A népnyelv kunsági esőnek nevezi ezt az időjárási jelenséget,

A terület kiimájának tudományos vizsgálatát elsőnek az európai hirü meteorológus, Hegyfoky Kabos kezdte el I89I- ben. Ez a kiváló tudós közel 300 cikkben, értekezésben publikálta megfigyeléseinek eredményét, Türkeve éghajlata cimü tanulmányát az Athmosphera 1902-ben közölte. Külföldi szaktudósok véleményével szembeszállva véglegesen tisztázta a májusi fagyok kele tkezésének^ őkait; a Kfc>zé!p/-Tiszal У

vidék szólirányitó szerepének megállapításával tisztázta hazánk bonyolult szélviszonyait. Tudományos elmélyedéssel kutatta az egyes növényfajok virágzása, beórósi ideje és az időjárás közötti összefüggést, Herman Ottó biztatására jelentős munkát végzett költöző madaraink vándorlásával kapcsolatban. Tevékenységével a turkevei meteorológia állomás nemzetközi hírnévre tett szert: Európa osaknem minden országában a naponként 'Nagy hetenként kibocsátott időjárási térképeken