Tóth Albert: Természetvédelmi tervjavaslat Ecsegpuszta védetté nyilvánításához (2008) / 1083-2008
megtalálható volt Turkeve neve Budapest, Fiume és Csíkszereda társaságában, mint hazánk akkori ^ legfontosabb megfigyelő 1 állomásának egyike, \ 2,3 Terep- és talajviszonyai A felszín kialakításában felső pleisztocén kori üledékek a legjelentősebbek. Ebben az időben az Északi-Középhegységből lefutó folyók erózióbázisa a békési sülylyedék területe volt, A folyók igen sok hordalékot szállítottak erre a tájra, amelynek összetétele Ecsegpuszta területén és közvetlen környékén a finom homok iszap, A domborzat kialakításában jelentős az az időszak, amikor a kiszáradt folyókból a szél a homokot kihordta. Ez a homok a területrészen csak mélyen található meg. Ezeket ugyanis a geológiai kor második felében az infúziós lösz elbóritotta. Ez az agyagos löszréteg nem egységes felépítésű, mert az agyag és iszap, valamint a benne mindig kimutatható finom homok aránya területenként más és más. Ezek mellett a későbbi holocén lerakodások is számottevő területet borítanak be, amelyek közül legjelentősebb az ó-holocén löszös üledék. Ez a réteg viszont csak a laposabb részeket töltötte ki. Általában finom szemcséjű, benne a finom homok, iszap és agyag aránya csaknem azonos. Mivel folyóvízi utón került lerakódá» si helyére gyenge rétegződést mutat, Geológiailag még fiatalabb a másik jellegzetes képződmény, a rétiagyag, amely az elhagyott folyókanyarulatokat töltötte fel. Valódi rétiagyag ott ülepedett le, ahol a kiterjedtebb lapályokban, folyómedrek széles öblözeteiben lassan mozgó, vagy állóvizek tartósan uralták a térszint. Ezekbe a derítő medencékbe alig került be valami kevés durva üledék, igy csak a lebegtetve szállított legfinomabb képződmények rakódhattak le. Példaként a gyilkoszugi egyik szelvény mechanikai összetétele és az Arany-féle kötöttségi számérték.
