Tóth Albert: Természetvédelmi tervjavaslat Ecsegpuszta védetté nyilvánításához (2008) / 1083-2008

Ecsegpuszta mint tipikus középalföldi táj, hazánk egyik legszárazabb , éjhajlatilag legszélsőségesebb területe* Az erősen kontinentális jelleg megmutatkozik abban is, hogy az évi átlagcsapadék 529 mm, a tenyészidő /IV-IX hó/ csapadék-átlaga pedig 315 mm, de ettől mind pozitív, mind negativ értelemben 5o %-os eltérések is előfordulhatnak.

i

Száz évből átlagosan: 28 óv igen száraz

23 év száraz 17 év kedvező 32 év csapadékbő

Nyolcvan éves átlag alapján a nyári és téli félév csapadékaránya 67:33 /a nyári csapadékátlag 33^ mm, a téli pedig I63 mm/ Az öntözési idényben azonban csak

t j

290 mm esik, A tanyészidő csapadékhiánya l6o—I80 mm.

A csapadék éves eloszlása nagyon szeszélyes. Pusztító

и i

aszályos nyarakat /éveket/ nedves, belvizes őszök, telek /évek/ követik. A katasztrofális I863 -as aszály idején csaknem 8 hónapon át nem volt eső. Az 19^o-*H-J*2 évi csapadékos időszak óriási belvizeket és kritikus árvízi helyzetet teremtett a Berettyó mentén. Elég gyakoriak a felhőszakadásszerű nyári záporok. Ilyenkor néhány óra alatt akár loo mm csapadék is hullhat, /Legutóbb 1980,julius 11-én 76 mm eső esett,/

A hőmérséklet évi középértéke 80 éves átlagban lo,6 C°, A legnagyobb hideget Turkevén 19^7» február 1-én mérték: - 28,2 C° a legmelegebb ugyanott volt: 39>8 C°*

Ecsegpuszta az Alföld napfényben gazdag területe. Az Alföldön az évi napfényes órák száma 1950 óra felett van, itt 2OOO-205O óra. A tenyószidő hőösszege: 3IOO-320O C°, Ezért maximális itt az öntözővíz hasznosultsága.