Tóth Albert: Természetvédelmi tervjavaslat Ecsegpuszta védetté nyilvánításához (2008) / 1083-2008

állott az egykori ^Ecsegfalu, amelynek temploma a település elpusztulása után még sokáig megmaradt. A XX, sz. elején még öles fala volt. Romos állapotában is a nép egyszerűen "templomnak" nevezte, Innen a Templomzug elnevezés. Ezen a terű\

létén találhatók a legdusabb legelők és a legjobb kaszálók, 1930-ig működött a nagyhírű Templomzugi Legeltetési Társulat /a közvélemény Nagytársulatnak, vagy Finyes-társulatnak nevezte/, amelybé a jószágtartó nagygazdák tömörültek. Az 1950-es években Templomzug egy részét feltörték, s egészen 1968-ig intenziven művelték, de a szüntelen árvízveszély miatt újra legelőnek minősítették vissza az eg'ész terülétet, A Templomzug és Kórézug határré— szak találkozásánál a Berettyógát tövében emelkedik a 88 m magas Ecsegbalom /más néven: Bokros! vagy Ecsegtó halom,/

Templomzug déli részén az egykori hires Putri csárda tőszomszédságában 1978-ig állott az a fahid /Putrihid/, amely a legfontosabb átkelőhelye volt Ecsegpusztának,

i, / Ecsegeleje:

A Templomzugtól Terehzugig elterülő szikes legelőterü let. Kimondottan pusztai táj. Nincs rajta egyetlen fa és bokor sem , Átlagosnál jobb legelője után kapta az Ecsegeleje elnevezést. Régen itt tartották minden május elsején a hagyományos "kiverési ünnepséget" Pásztorok, gazdák hangulatos összejövetele volt ez,

j. / Templomeleje:

A Templomzugtól Terehzugig kanyarodó Berettyó árterületét képező lapályos legelő. A folyó és az érvizmentesitő gát között húzódik a Putrihidtól a terehzugi átkelőhelyig. Nagy része kaszáló. Száraz nyarakon nagy jelentősége van a tovább zölden maradó legelőjének.