Tóth Albert: Természetvédelmi tervjavaslat Ecsegpuszta védetté nyilvánításához (2008) / 1083-2008

2o

к,/ Himesdi lapos

A Hajtóuttól a terehzugi kanyarig húzódik. Nagy része már szántó terület, a Berettyóhoz kapcsolódó ecsegi darabja értékes szikes legelő. Nevét a tatárjáráskor elpusztult településről, Himesegyházról kapta. Ma már sem a falunak, sem pedig templomának semmi nyoma nincs, A lakosság sem igen említi a Himesd nevet, leginkább csak Laposnak nevezi.

l, / Terehzug

Templomzug után a Berettyó következő nagy kanyaróban fekszik a Csurgónál lévő Terehhalomtól északra.

Itt volt az úgynevezett Közös-Ecseg központja, vagyis a Kis-Társulat, Ez volt a kisebb gazdák, kisparasztok és egyéb jószágtartók legeltetési társasága, A terehzugicsőszház, mint bikaház egyben nevezetes hely volt azért is, mert itt vették át minden kiveréskor /Szent György napján, április 24-én/ a legelőre hajtott állatokat, A terület legmagasabb pontja Csurgónál a gátba épült Terehhalom, Eredeti magassága már nincs meg: a gátőrház és szivattyútelep épült rajta. Nevének eredetét többen a latin terasz szóból származtatják, /Többször találkozunk a Terra-zug elnevezéssel is,/

Régi térképeken Török-halomnak van feltüntetve, ami arra utal, hogy a török hódoltság idején törökök tanyázhattak rajta. Nagy fontosságú erődítmény lehetett, ugyanis a nagy vizek világában teljesen viz vette körül,

1 ■ I ‘ , i í I

m, / Gyűrűzug

Csudabala és Terehzug között a Berettyó gyűrűszerű kanyarulatában fekszik. Nevét is innen kapta. Kiváló kaszáló terület. Régen mindig itt legelt Turkeve disz'1 j' • 'i I 1

nokondaja.