Tóth Albert: Természetvédelmi tervjavaslat Ecsegpuszta védetté nyilvánításához (2008) / 1083-2008

w

18

f ,/ Kórézug:

Egyházhalmától Bokros aljáig nyúlik, A Berettyó kanyarulatában zugot képez, Ecsegen a legnagyobb területű legelőegység, amely a XVIII, században még mint Kérizug szerepel. Ebből arra lehet következtetni, hogy még a Vallásalapi tulajdon ideje előtt Kérszigettel /Ványai határban/ egy tulajdonban volt és mint Kérizug később Kórézug-gá változott.

Az Ecseghalom alá nyúló része a Nagyrét nevű hajlatos, tipikus "rétifőd". Ettől keletre a Tinó-kút mellett van a Péterállás, Finta Péter hires számadónak harminc éven át itt volt a gulyaállása.

Ezért kapott ez a terület Kórézugon külön helynevet.

Az ősi szikipusztai legelő jellegét Kórézugon tartotta meg máig is leginkább. Az ötvenes évek végén ugyan egy darabot rizstelepnek törtek fel a közepén, de most újra legelőnek hagyták,

g, / G a s t у á s:

A turkevei és a kisújszállási határegyenes két oldalán terül élj keleten a Berettyó templomzugi kanyaróig húzódik. Hátas, sziki legelő, A kevi határ menti részt Kisgástyásnak a kisújszállási oldalon fekvő darabját Nagygástyásnak nevezik. Nagy öntöző csatorna választja el egyik részt a másiktól, A vízkiemelést nagyteljesítményű szivattyútelep végzi,

A helynév eredete nem ismeretes. Az ecsegiek a szikhátas jellegét magyarázzák a Gástyás névvel,

h, / Templomzug:

A Berettyó a Bokroszugot Ecseghalomnál elhagyva észak felé fordul, majd széles kanyarral tér vissza a Putri hídhoz, A közbezárt folyószakksz Templomzug, a Berettyó legnagyobb zugterülete, egyben Ecsegpuszta központja, Ecseg legnagyobb történelmi emlékét őrzi. Itt

A