Tóth Albert: Természetvédelmi tervjavaslat Ecsegpuszta védetté nyilvánításához (2008) / 1083-2008

17 _

c,/ Gyilkoszug;

Kenderesszigettől délre, a Berettyó első nagy jobbivü kanyaróban az árvizmentesitő gátak között fekvő vizenyős legelő, A Kórézug északi szögletének is tekinthető. Nem régi, hagyományos helynév. Csató Sándor pásztorember 1900 táján itt gyilkolta meg a feleségét. Azóta ezt a részt a környék Gyilkoszugnak mondja,

d»/ К i r i t ó :

Ecseg legmélyebb fekvésű legelője. Mély fekvéstől kapta a nevét, A szabályozás előtt állandó vízállás V olt, Hosszuhát és Kórézug között fekszik. Itt van a hires kiritói szivattyútelep, amely az ide vezető kiritói-csatorna /Ecseg egyik legnagyobb csatornája/ vi£ét emeli a Berettyóba,

e,/ Bokros, Bokroshát, Bokroszug;

Ecseg észak— nyugati részén fekvő nagy kiterjedésű szántó és legelő terület. Északon, a Kákát főcsatorna vizét átemelő mirhói szivattyúteleptől kezdődik s délen a nagy templomzugi kanyarig illetve Gástyáig tart; keleten a Kórézuggal határos. Gyenge termőképességü szántója van. Legmagasabban fekvő részen Bokroshát, a folyó éles kanyarulatában benyúló része pedig Bokroszug, A szóhasználatban azonban az egész területet csak Bokrosnak nevezik. Nevét nem a fás, bokros jellege miatt kapta. Sokkal valószínűbb, hogy a bokor-halászat kapcsolódik a bokros eInevezéshez, Ez a régi halászatnak egyik fejtája volt, 6—8 emberből álló csoport keritőháló— val, vésszel és őrhálóval halászott. Ez volt a "Bokor", Feltehető, hogy ilyen bokorhalászatról kapta nevét ez a terület, Győrffy István szerint is folyt ilyen csoportos halászat a Berettyónak ezen a szakaszán.