Tóth Albert: Természetvédelmi tervjavaslat Ecsegpuszta védetté nyilvánításához (2008) / 1083-2008

I

t

16

mutatja, hogy ez nagy jószágtartó központ volt a vallásalapi bérlők idején. Jelentős területe nyúlik be a Berettyó kanyarulatába. Ez ma ártér, a la\ i

kosság hullámtérnek nevezi, A Füzestón a Gulyagáton át járt be a legelő jószág erre a területre, Ma a védgát egy szakasza, amely áthálad a Füzpstón az a gulyagát. Nevének eredete tisztázatlan. Sem a szájhagyományból, sem a természeti adottságokból nem 1 lehet arra következtetni, hogy itt valaha is szőlőt termesztettek volna. Lehetségesnek tartom, hogy nevét a Berettyó part egykori ligeterdeiben gyakori, fákra felkuszó vadszőlőjéről /Vitis silvestris/ kapta. Ez annál is valószínűbb, mert a fehérnyáras ligeterdő— nek ezen a folyószakaszon maradt fent legszebb állománya.

b,/ Kenderessziget

Szántó, erdő és a Nagykunsági Állami Gazdaság kiépített központja. Nevének eredete az ecsegi öregemberek feltételezése szerint, hogy itt valamikor sok kendert termesztettek. Ezt azzal magyarázzák, hogy az ide nem messze fekvő Barnasziget is a legutóbbi időkig kitűnő kendertermő hely volt, s erre Kenderesszigetnek a földje is alkalmas. Nevét azonban mégsem innen kapta. Ecsegnek ezt a részét kenderes! lakosok bérelték 1823-tól 1836—ig, Róluk kapta a terület a Kende— ressziget nevet. Később, egymást váltva bérelték, legtöbbször kevi emberek. Jelentősége a Kisújszállás— Dévaványai vasút és müut megépítése után növekedett, Itt létesült a vidék első állami gazdasága., amelyből kinőtte magát a 9219 ha-ron gazdálkodó Nagykunsági Állami Gazdaság,