Molnár Attila: Karcag környékének madárvilága (2008) / 1081-2008

- 21 na rétihéja /Circus aeruginosus/ is mutatkozik, sot két alkalommal parlagi sast /Aquila heliaca/ is megfigyeltem. A kabasólymok pedig különösen áprilisban és szeptemberben mutatkoznak nagy számban . Itt végeztem megfigyeléseket a három sólyom-féle táplálékszerző viselkedésével kapcsolatban. A vörös vércse szitálva keresi zsákmányát, és leginkább csak pihenni száll le olyan helyekre, ahonnan könnyen áttekintheti a terepet. A kékvércse már szivesen lesi zsákmányát magasabb objektumokról, bár gyakran "követi" a vörös vércse módszereit. Egészen sajátos taktikája az, amikor a szántókon egy-egy nagyobb göröngy tetejéről néz széjjel. Ennek a módszernek az az előnye, hogy igy az összes körülötte mozgó rovart észre tudja venni, igy a vadászat sokkal hatékonyabb. Talán ennek köszönhető, hogy a kékvércsék annyira kedvelik a szántóföldi rovarászást. A kabasólyom leginkább egy magas helyről - gyakran többedmagával villanyvezetékről - lesi a zsákmányát, és hirtelen rárepüléssel kapja el azt. A Nagy-legelőn két pusztai erdő van, az Ertz-erdő és tőle 2-3 kilométerre keletre egy hasonló méretű tölgyes. Madárviláguk hasonlit az apaváriéhoz, csak annál szegényesebb. Kimagasló érték az ertz-erdei gémtelep volt, melyet a Hortobágy és környéke egyik legszebb gémtelepének tartottak. Az itteni erdő két különálló részből áll, a Kis-Ertzből és a Nagy-Ertzből, a gémek valószinüleg ez utóbbiban költöttek. A telep a 70-es évek elejének nagy géminváziójával jött létre, az utolsó biztos költés pedig 78-ban volt. Erdei gémek azóta is eljönnek az itteni vizenyős területekre táplálkozni, különösen tavasszal látni őket, elsősorban kiskócsagokat. Ezek egy része kétségtelen, hogy a Borzasi-erdőből, vagy Ágotapusztáról származik, de - feltételezésem szerint - kisebb hányaduk az Ertz melletti erdőből való, ahova az ertz-erdei kolónia egy része telepedhetett. Sajnos ezt a feltevésemet idén már nem tudtam leellenőrizni, annyi azonban biztos, hogy a szóban forgó erdő közel esik a Zádor-hid környéki rizsföldekhez, és itt a vörösgémen és szürkegémen kivül elég sok bakcsó, üstökös gém és kiskócsag /Egretta garzetta/ is táplálkozik. Kiskócsagból például megfigyeltem már egyszerre nyolcat is. A felrebbenő gémek leggyakrabban nem Ágotapuszta felé veszik az