Molnár Attila: Karcag környékének madárvilága (2008) / 1081-2008

- 18 megemlíteni a csatornák partján szórványosan, és csak egyesévelkettesével mutatkozó billegető cankókat /Tringa hypoleucos/. A lud-alkatuak is kedvelik a rizsföldeket, különösen nyár végétől, a kalászérés idején. A helyi vadásztársaság legfontosabb vadkacsázó helyei is rizstelepeken vannak. Rájuk nem is vesztegetnék több szót, csak még annyit emlitenék meg, hogy 1980 szeptemberében egy üstökös récét /Netta rufina/ láttam átrepülni a rizsföldek felett. A rizsföldek és az 1-8-as csatorna közreölel egy marhalegelőt, ami ornithológiai szempontból különösen érdekes. Nem nagy kiterjedésű terület, mintegy 80-90 ha-os. Nyugati fele eredetileg is legelő volt, keleti része pedig felhagyott lucernás, jelenleg mezőgazdasági repülő felszálló pályája. A legelő ősi, lapályosabb részein, melyek csak néhány száz méterre esnek a rizsföldektől, kisebb számban, de ugyanazok a parti madarak fordulnak elő, mint a rizstelepeken. Juniusban azonban, mivel a nagy esőzések összefüggő vizzel borították el a legelő mélyebb részeit, a környékről valamennyi parti madár idesereglett. Közöttük figyeltem fel egy réti cankóra, mely amikor közelíteni kezdtem felé, bal szárnyát bénán csüngetve, futva kezdett menekülni tőlem. Hamarosan bemenekült a vizenyős rétbe, ahová már nem követhettem. Ennek az esetnek két mamagyarázata lehetséges: a madár vagy tényleg sebesült volt, vagy pedig a fészkétől akart elcsábítani. Ez utóbbi lehetőséget sem lehet kizárni, mivel pl. a pajzsos cankó is szokott koranyári pótköltéseket végezni, olykor az Alföldön is. A terület legnagyobb értéke az állandó székicsér /Glareola pratincola/ telep. Itt dr. Kovács Gábor megfigyelései szerint mintegy 20 fészkelő pár van. Én junius végén 26-ot számoltam össze. A telep a legelő érintetlenebb északkeleti hátas részén van. Az itt legeltető gulyás is jól ismeri ezeket a madarakat, de csak "sziki csirke"% ként. A székicsérek fészkelésének az a legnagyobb érdekessége, hogy I. osztályú cickafarkos csenkeszgyepen telepedtek meg, ahol nyoma sincs padkásodásnak, ráadásul a repülőgép is csak néhány 100 méterre van ide... Karcagon az egyik legnagyobb kiterjedésű legelőegység az északkeleti határrészt foglalja el, felölelve Ecse-zugot, valamint a Nagy-legelő és Disznórét jelentős részét, ahol csak kisebb szántók ta-