Molnár Attila: Karcag környékének madárvilága (2008) / 1081-2008

- 17 varjak. Errefelé a csatornákból szivesen halásznak a fattyuszerkők /Chlidonias hytrida/. Légies könnyedséggel lebegnek a csatornát kisérő töltéssel párhuzamosan, azzal körülbelül egy magasságban, majd hirtelen lecsapnak a viz szinére. Olykor egyszerre 20 példány is mutatkozik az I. számú főcsatornán és annak vízrendszerén. Ezek a halászmadarak valószinüleg a darvas-tavi telepről járnak ide táplálkozni. Jóval közönségesebb rokonaik ,a kormos szerkők /Chlidonias niger/ csak kisebb számban mutatkoznak,és szinte kizárólag az 1-10. és az 1-11. csatorna északibb szakaszán. Az I. csatornát táplálkozás terén előnyben részesitik az üstökösgémek /Ardeola ralloides/. Szinte mindig felrebbenthetjük egy-két példányát a csatornák partjáról. A vörösgém /Ardea purpurea/ is viszonylag gyakran jár ide halászni. A legelőn 3 ragadozó-féle vadászik rendszeresen. Messzemenőkig leg gyakoribb a vörös vércse, szinte egész évben látható. Nyáron a kék vércse is szivesen jön el ide bogarászni. Érdekes módon késő délután egész sok vércse szokott mutatkozni a Zádor-laposon. A harmadig ragadozó az egerész ölyv, ez valamivel ritkább. Mindhárom faj egyedei leginkább Ágotapusztáról jönnek át, de van köztük az Ertzerdőben, és a mellette levő erdőfoltban fészkelő is. A Zádor-hid környéki rizsföldek a szakirodalomban kissé tévesen "tilalmasi rizsföldek"-ként szerepelnek, holott túlnyomó részük a Vedres-fenéken ós a Zádor-laposon van, mintegy 4-6 km-re a valódi Tilalmastól. Ezek a rizsföldek a parti madarak és a gémek kedvenc táplálkozási helyeiként vannak feltüntetve. Ez azonban a tavaszi vonulásra nem helytálló, mivel ilyenkor még nincsenek elárasztva a földek. Májustól azonban gazdag a madárvilág. Leggyakoribbak a nagy goda, a pajzsos cankó és a piroslábu cankó, de kisebb számban a kormos cankó, erdei cankó, réti cankó és olykor szürke cankó /Tringa nebularia/ is látható. Általában a nagy kiterjedésű földeknek csak egy-egy kisebb részét szállják meg, de azt százával, ezrével. Gyakran társul hozzájuk bibic is, ilyenkor ez a riasztó madár. Érdekességként megemlíteném, hogy nyár elejétől furcsa viselkedést figyeltem meg náluk. A cankók és a godák mintegy 10-50 fős, gyakran vegyes csapatokban, dél felé szálltak, illetve ugyanonnan érkeztek csapatok a rizsföldekre, mégpedig olyan sűrűn, hogy a levegőben valóságos "csúcsforgalom" volt. Érdemes még