Molnár Attila: Karcag környékének madárvilága (2008) / 1081-2008
- 16 Ezek a madarak nem szívesen mutatkoznak az ember előtt és ha közeledünk feléjük, inkább abbahagyják a csettegést, semmint, hogy felrepüljenek. A nádi sármány /Emberiza schoeniclus/ viszont felrebben az ember közeledtére, fehér csikós farkát mutatva. Énekét is ritkábban hallani, mint a nagyhangú poszátákét. A mocsár rétzónája mint már emiitettem, tul sok érdekeset nem nyújt. Egyedüli jellemző lakója a bibic, ami a szárazabb legelőkön mezei pacsirtával költ együtt. Érdemes még megemliteni a fertőt határoló csatorna innenső oldalán húzódó széles erdősáv lakóit. Itt elég nagy számban költöttek vetési varjak és szarkák, melyek eltűnése után szép számban kék vércsék és vörös vércsék telepedtek meg. Rendszeresen nagy a nyüzsgés az erdősáv körül költési időben. A kis ragadozók legszivesebben a Bige-fertő - már kunhegyesi oldalra eső - legelőire járnak vadászni. Ugyanitt néhány egerészölyv-pár is fészkel. A legelő egyetlen általam megfigyelt téli ragadozó-vendége a gatyás ölyv. A környék tanyáin meglehetősen szép számban fészkelnek fehér gólyák /Ciconia ciconia/. Több alkalommal láttam 10-15 példányukat is a réteken táplálkozni, vagy afölött körözni. Természetesen itt is gyakori a fácán, ám a fogolynak is szokatlanul népes az állománya. Különösen a Kunhegyesi utat kisérő erdősávban mutatkoznak gyakran. Ugyanitt meglehetősen sok zöld küllő /Picus viridis/ él. A lokálpatrióta karcagiak szivét megdobogtatja az, ha valahol a Zádor-hid nevét hallják. '76 óta nemcsak mint műemlék, hanem mint védett terület, is országos jelentőségű. Igaz, hogy ennek az ecsetpázsitos sziki legelőnek amilyen nagyok a tájképi és a botanikai értékei, olyan szegényes faunisztikailag. Fészkelő madarak például alig vannak a 72 ha-os területen. Ezek közé tulajdonképpen csak a bibic, a mezei és a búbos pacsirta számitható, valamint gyakran a fácán. A védett legelő északi szélén levő kisebb nádfoltban olykor megtelepszik a tőkés réce és a nádi sármány. Elég jelentős viszont az itt táplálkozó madarak száma. A dankasirály például egész évben látható: a csatornák fölött inkább egyesével, a környező szántókon pedig csapatokban. A szántókon gyakran mutatkozik velük együtt egy-egy vetési varjú raj, olykor dolmányos