Molnár Attila: Karcag környékének madárvilága (2008) / 1081-2008

- 15 ­nem előnyös a hirtelen mélyülő viz. A folyót kisérő fűzfákat pél­dául még a bakcsók sem érdemesitik arra, hogy akár csak megpihen­jenek rajtuk. A fűzfák, mint fészkelőhely amúgy sem jöhetnek szá­mításba a madaraknak, mivel a gáton futó úttól alig 15-25 méterre állnak. Olykor néhány kormos szerkő /Chlidonias niger/ is elvető­dik erre. Valamivel gyakoribb a dankasirály, sőt tavaly ősz elején 3 ezüstsirályt /Larus argentatus/ is megfigyeltünk. A karcagi és a kunhegyesi határ találkozásánál egy régről ittmaradt mocsár terjeszkedik, a Bige fertő. Mivel a folyók már egy évszáza­da nem táplálják vizükkel, feltöltődése előrehaladott stádiumban van. Már csak viszonylag kevés a nádas, a gyékény pedig jóformán eltűnt. Nagy kiterjedésű az ecsetpázsitos rétzóna, valamint az utána következő nem padkásodott, hosszufüvü szikes legelő. Ez a legelő eredetileg hatalmas kiterjedésű volt, vagy 5 km-re húzódott a mocsártól kelet felé. Sajnos a 70-es évek elején felszántották. Ehhez hasonló füves puszta boritotta eredetileg Botonást is lent délen, de már az is szántó. Bár a Bige-fertő elég nagy kiterjedésű terület /a legelőkkel és egy erdőcsikkal együtt mintegy 1000-1500 ha/, madárvilága nem tul gazdag. A nagy kiterjedésű ecsetpázsitos rétekből hiányzik a törpe vizicsibe, a csikosfejü nádiposzáta. Ez leginkább avval magyarázható, hogy az egész környék emberi tevé­kenységektől erősen zavart. Év elején példádul egy nagy méretű csa­tornarendszer kiépítéséhez fogtak hozzá, közvetlenül a mocsár mel­lett. Érzékenyen érintette a madárvilágot az is, hogy tavasszal a karcagi "Május 1" TSz legelőinek nagy részét felszámolta, alig 400 ha-t meghagyva, és az eke áldozatául estek a Tibuci-rész szikesei is. Emellett jelentős hányadát felszámolták a környező rizsföldek­nek is. Mindez nagymértékben hozzájárult a táplálkozási területek leszűküléséhez, a madárállomány gyérüléséhez. A nádas belsejében szárcsa költ elég nagy számban. A vizityuk /Gallinula chloropus/ már lényegesen ritkább. Lúdalkatúak közül a tőkésréce és a cigányréce fészkel, de táplálkozni, pihenni szive­sen megállnak a lilikek is, sőt egy alkalommal 4 nyári ludat /An­ser anser/ is megfigyeltem. A nádi énekesek közül a foltos nádi­poszátának /Acrocephalus schoenobaenus/ és a cserregő nádiposzátá­nak /Acrocephalus scirpaceus/ lehet hallani gyakran a hangját.

Next

/
Thumbnails
Contents