Molnár Attila: Karcag környékének madárvilága (2008) / 1081-2008

- 14 ­járnak a környező szántókra, különösen a lilikek: a nagylilik /Anser albifrons/ és a kisülik /Anser erythropus/, de nagy tö­megekben nem mutatkoznak. Tőkés réce /Anas platyrhynchos/ vala­mivel gyakrabban látható a náddal benőtt vályogvetőkben, "digók­ban", itt kisebb számban fészkel is. Annál jelentősebb átvonulok a parti madarak, különösen a cankók. Tavasz első felében táplál­kozás terén előnyben részesitik a hatalmas, gyakran sikvizzé ösz­szefolyó belvizeket, később a legelők vizesebb rétjeire járnak. Egyik leggyakoribb a pajzsoscankó /Philomachus pugnax/. Inkább a réteket kedveli, a tócsáknak is a szélében áll, mivel lába vi­szonylag rövid. Ez a madár nyáron is előfordul, pedig ilyenkor már csak száraz legelőket talál leggyakrabban. Szintén tömeges, és majdnem egész évben látható a piroslábu cankó /Tringa totanus/ is, amely sokkal gyakoribb átvonuló, mint költő. Itt ez a legnépe­sebb rajokban mutatkozó valódi cankóféle. Táplálkozási helyét il­letően nem válogatós. Jóval ritkábban fordul elő az erdei cankó /Tringa ochropus/ és a kormos cankó /Tringa erythropus/, rendsze­rint más parti madarakkal keveredve. Valamivel közönségesebb a réti cankó /Tringa glareola/. Ez a cankó száraz nyarakon egyálta­lán nem mutatkozik, de ha egy-egy kiadósabb eső után nedves fol­tok keletkeznek, rögtön megjelennek körülötte. Ritka kóborlóként jelenik meg olykor a fekete gólya /Ciconia nig­ra/, de érdekes módon csak a szántókon és c.sak ősz elején. A környéken van a magyarkai halastavon fészkelő dankasirályok /La­ma ridibundus/ fő táplálkozó területe. A Hortobágy-Berettyó-csatorna határunk szélén húzódó alsó csator­názott szakaszának madárvilága lényegesen szegényesebb, mint len­tebb a csak félig csatornázott Ecseg-pusztáé. A költő fajok száma igen kevés. A guvatfélék közül csak a szárcsa /Fulica atra/ fész­kel biztosan, de ez is csak kis számban. Eléggé valószinü a pety­tyes vizicsibe /Porzana porzana/ költése is, mivel 2-3 példány rendszeresen előfordul a költési időben. Récék közül kis számban fészkel a tőkés réce /Anas platyrhynchos/, táplálkozni viszont gyakran jár ide. Az Ecseg-pusztára költeni érkező barátrécék /Ayt­hy a ferina/ és cigányrécék /Aythia nyroca/ olykor elidőznek egy ki­csit rövidebb ideig itt. A vonuló récék közül a csörgő réce /Anas crecca/ szokott előfordulni 5-15 fős csapatokban, különösen tavasz közepén. A parti madarak és a hosszú lábu gólya-alkatuak számára

Next

/
Thumbnails
Contents