Molnár Attila: Karcag környékének madárvilága (2008) / 1081-2008

-Illetve, hogy idén fészkeltek-e, azt nem tudom. Egy biztos: a gémtelepeken - különféle okokból - gyakran történnek változások. Azért mégis gyanakszom, hogy nem néptelenedett el a falu, ugyanis lakóit gyakran láttam kedvenc táplálkozóhelyeiken a HortobágyBerettyó környékén és árasztás után a Sándorok-Buga környéki rizsföldeken is. Feltételezésem szerint átjárnak Ágotapusztára is táplálkozni. Gyanitható, hogy az ágotapusztai gémtelep populációjával állandó keveredésben vannak, ez mindkét fél számára előnyös. A Hortobágyi gémtelepek egymás közti kapcsolatát mi sem bizonyitja ékesebben, mint az, hogy 1980-ban - dr. Kovács Gábor ornithológus megfigyelései szerint - 3 pár batla /Plegadis falcinellus/ "örvendeztette meg" költésével gémfalunkat. Ez a fészekaljszám hortobágyi csúcs. A batlák jelentős része a Borzasi-erdőből jött át, valami megzavarta őket szokott életmenetükben. Nem tudom, hogy idén nem tértek-e vissza az öreg batlák a fiaikkal Apavárára. Nem tartom kizártnak, márpedig ha ez igaz, akkor gémtelepünk mégis komoly tudományos érték. Még két ragadozómadár-szerü horgascsőrüt emlitenék meg: az egyik az erdei fülesbagoly /Asio otus/, mellyel - pusztán véletlenül két alkalommal akadtam össze alkonyattájt, a másik a környékbeli tanyákon - az ott élő tanyasiak szerint nagyon is élő - kuvik /Athene noctua/. Rejtett életmódjuk miatt egyiket sem tudtam igazán megfigyelni. Az Apavári-erdőt és közvetlen környékét alkotó ökoszisztémák félkultur harmóniája újra szorult helyzetbe került. A környéken fokozódik a kemizáció, intenzivebb az erdőgazdálkodás, lévén hogy itt van Szolnok megye legnagyobb erdőgazdasága. Ez különösen odulakó madaraink létét fenyegeti, mint például a meg sem emiitett harkályokét. Az erdőn átivelő villanyvezeték is - sok előnye mellett - inkább káros a madarakra. Az erdőben és a tőle délre eső Apavára vizenyős területein elszaporodóban lévő vaddisznók pedig a kukoricásokon kivül a földön költő madarak fészkeit is veszélyeztetik. Mindezeket a bajokat akarva-akaratlanul az ember okozta. Az embernek is kell tennie róla, hogy minden jóra forduljon, mégpedig mennél gyorsabban, annál jobb, mert egyszer már késő lesz... Ha újra visszatérünk a legelőkre, itt érdemes még egy varjúfélére felfigyelni: a csókára /Corvus monedula/. Télen beszorul a város-