Dávid Csaba – Dávid Zoltán: Jász-Nagykun-Szolnok megye természeti képe – „Föld Napja 92” (2008) / 1076-2008

- k ­Ezek a csövek a központi csatornába vezetik el az altalajból a fölösleges vizet, ami lehetővé teszi a belvíz beszivárgását az altalajba. Lefolyástalan mélyedések legmélyebb részein a rendszer hatékonyságát tovább növelték oly módon, hogy a cső­árokba kavicsot, durva, majd finom homokot rétegeztek. Miután megoldották a vízelvezetés problémáját,következett a ta­lajjavítás, melynek két fő módszere van a fizikai és a kémiai. A termelőszövetkezet mindkét módszert alkalmazta. A fizikai mód­szer lényege az altalaj lazítása, melyet azóta is rendszeres al­kalommal elvégeznek. A lazítás növeli a talaj vízelvezető képes­ségét . A talajjavítás másik módszere kémiai. Mészkövet és gipszet szór­tak ki és dolgoztak be a talajba. Mindkét anyag kálcium ionokat tartalmaz, mely rendkívül kedvező hatással van a talajra, hiszen elősegíti a talajszemcsék összetapadását, de csupán kolloid mé­rethatárokon belül - 1 - 500 nm -, ezátal a talaj morzsalékossá válik. A nátrium és kálium ionoknak nincs ilyan hatásuk, ezért szikese­dik el az olyan talaj, amelyben ezen ionok túltengenek. A szike­sedés azt jelenti - a túl sok só jelenléte mellett -, hogy a ta­laj túl tömör lesz, tehát a gipszes, mészköves kezelés tulajdon­képpen a talaj szellőzését is biztositja. Mindé zen munkálatok meglehetősen sok változást okoztak a táj ar­culatában és az élővilágban egyaránt. Legfőbb változás, mely az összes többit is meghatározza az, hogy a terület szántófölddé vált, ezenkívül csak a vízelvezető csatorna található meg, . / .

Next

/
Thumbnails
Contents