Megyesi Márton: Szolnok iparának fejlődése a XIX. század közepétől napjainkig (2008) / 1068-2008
9 - 2 A háború után az iparosodás utáni törekvés -aki a béke éveiben inkább ösztönös törekvés vagy magasabb kultúra irénti vágynak többé-kevésbbé közös megnyilatkozása volt -, egyre általánosabb tudattá kezdett erősödni. Az ipar hozzáfogott a termelés ujrafelvételéhez, a gyáripar gépei a 2o-as tvek elején újból megindultak. tj S mi történt Szolnokon ez idő alatt ? 19o4-ben létesült a gabona tártiáz és rakod 0.Szolnok mezőgazdasági iparát malmai /Szolnok megyei Malomipari Egyesülés/ szesz,- és téglagyárai képviselik ebben az időszakban. Az ezt követő évekiíSá a malom gyáripar mellett szesz és ecetgyár, épületfa és gőzfürésztelepek,téglagyár,ládagyér,gyufagyár élelmiszeripari és é svány üzem , mér leg és lakatosárugyár létesül. Azonban az 1929 -53.-as gazdasági válság és a vállalaJaatalapitók nemtörődömsége miatt Szolnokon a következő fontosabb gyárak,illetve üzemek maradtak: cukorgyár, KÁV Járómüjavitó üzem, gőzfür ész te lep, pa pirgyér, téglagyér. E régi üzemek közös jellemv onésa,hotfy alapításuk elsődleges célja a hsszonszerzéa vo lt , az ott foglalkoztatott munkások legteljesebb mértékű kizsákmányolása révén. Hogy a régi üzemek elsődleges célja 8 haazonszerzés volt,Äz bizonyltja tó a következő idézet tel,mely 1935-ben a szolnoki papírgyár megalapítása előzményeképpen több nagykereskedő egybehangzó véleményeként hangzott el: " Közösen papírgyárat épltürik a kartellen kivül,mert tőkénket igy sokkal rohamosabban tudjük gyarapítani, llajd ha a papírgyár termel,kettős hasznunk leszj a papír gyártáséból ls,meg az értékesítéséből ls. Ha pedig a kartell nem engedi a papírgyártási konkurrenciát, a papírgyárat fogjuk neki eladni Jó borsos áron. Csak az a fontos,hogy a papírgyár a belndalAsl^no kerüljön sokb a — Most pedig kedves Olvasó, mér bizonyéra érdekel o helyi gyárak konkrét fejlődési adata ls. Ismertetem az 19oo-l945 közötti időszak ipari fejlődését üzolnokon, mely ismertetésem először a legrégebbi üzemről, a több mint 100 éves Járműjavító ipari fejlődéséről szól. Az 1847-ben beinduló ázolnok-Budapest között közlekedő vasút vonatjalnak kisebb javítási munkálatait végezte a Fűtőházzal Egyesitett Piókmühely. Azonban a későbbi években a megnagyobbodott vasúthálózat és a rajta forgalmat lebonyolító járómüvek Javítására Szolnokon nagyobb javítóműhely létesitéae vélt szükségessé-» így a Fűtőházzal Egyeaitett Flókmühely 9 évi működés után megszűnt, s további munkáját a Járműjavító üzem látja el. 1856-ban kezdték el építeni,amely et 1858 .máj us ban helyeztek üzembe. Az üzem 3 egyemeletes épületből állott. Itt helyezkedtek el: mozdony szerelő, rugókovács-, rézműves-, tüzikovács-, szerszámlakatos műhely, szíjgyártó,- kárpitos műhely,tanoncmühely, kocslszerelő műhely /IS vágánnyal/ anyagraktár, irodák, lakások. Az üzem első gépeit részben az előző kis Javítóműhely kovács -tűzhelye és esztergagépe képezte. A későbblek folyamán azohban szereztek be különféle gépeket és szerszámokat ls. Az üzemet nagyobb jelentőségű munkák elvégzésére építették* A munkások többsége cseh, német és osztrák volt* magyarok csekély számban voltak. A műhely felügyeleti személy sete pedig az els6 15-21 évben főleg külföldi szakemberekből állót' As egyre növekvő vasúti forgalom azükaógaseé tette as tizem fejlesz-
