Megyesi Márton: Szolnok iparának fejlődése a XIX. század közepétől napjainkig (2008) / 1068-2008
/)loot SZOLNOK IPARÁNAK FEJLŐDÉSE A XIX .SZÁZAD KÖZEPÉTCL K/P JA INKIG, Kedves Olvasói Ha kezedbe veszed ezt a kis történelmi értekezést,emely párosom iparának fejlődéstörténetét mutatja be, ne told félre elolvasatlanul, és előre ne Ítélj elfogultan, hanem figyelmesen olvasd el. Biztos it alak Kedves Olvasó, hogy nem fogod unni magad, és jól szórác ozol majd. E könnyed felüdülés közben megismered részletesebben Szolnok város ipari fejlői ésének arculatét. Ahhoz,hogy kellőképen el tudjuk képzelni helyesen az ipapi, és ezzel a városfejlődést, pár szóbrn ismertetnem kell a város helyzetét a történelmi múltban, e yrros fejlődés ének lehetőségét a természeti tényezőkkel szemben. Szolnok ősrégi városnak gazdag és jelentős törtéreimi múltja van. Alig van még egy magyar város, emely annyira ki lett volna téve a különböző korok pusztításs inak, mint éppen szolnok. Szerencsétlen történelmi események és körülmények okozta pusztulásaiból azonban szerencsés földrajzi helyzete miatt tnir.dig újjáéledt és virágzásnak indult• Szolnok ma sokarcú város» Azért,mert nem kimondottan csak ipart, nem kimondottan csak mezőgazdasági, nemcsak közlekedési csomópont, hanem mindez együtt, ugyanakkor e Tiszavidék kulturális központja is. Élénk,lüktető életet élő város, tul az ötvenezer lakoson. Ennek több mint fele az iparban dolgozik. A vóros nyugati részében a Tisza vonalát követve sorakoznék a régi és uj ipari üzemek : a 100 éves Járómüjav ltó, a papír -, és cellulózgyér, a fürésztelep, a Tisza Bútorgyár, » cukorgyér és a Tiszamenti Vegyimüvek. Az ipari negyed környékén egyre több fúrótorony jelzi az Air öld föld alatti kincsét : az olajat és a gázt. Az első üzem 1856 -ban létesült:a MÁV Műhely, s attól kezdve ^ ^zolnok állandóén fejlődik, majd a századfordulótól hirtelen városa növi ki magét. Megyarorszégon először a vasútépítés jelentett haladóst az ipar terén, amelynek eredménye a S z olnok -Budapest között létesült vasútvonal, és a szolnoki KÁV Jérómüjavitó létezése is. A kiegyezést követő fellendülés megerősítette a mezőgazdasági nagyipart, a malomipart, a cukor és szeszgyártást. A Killeiftkmot~ követő évek zűrzavara azonban ezt a fejlőlést v isszatartott a, az ország különböző pártok harcéval törődött. Az 1900 f 1914. köiötti évek Iparónak szerkezetére Jellemző volt, hogy a termelés értékének csaknem fele az élelmezési iparra Jutott. Az első vilá^iéboru alatti iparunk minden erejét megfeszítve a hadsereg felfegyverzése és felszerelése érdekében állott.
