Kemény Mária: Törökszentmiklós Szenttamás-puszta, Anna-major, Almásy-kastély (2008) / 1051-2008

- 7 ten azok az első nagy középületek, melyeknél nemcsak a szerkezetben, hanem a látható tartó- és díszítőelemekben is n,qgy szerepet kap az öntöttvas. /Nyugati pályaudvar, Vámház, ma Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, pcesti Újvárosháza/. Mindezek alapján azt feltételezzük, hogy a mai szárnyéplet I860 és 1875 között épülhetett. Ujabb építkezési periódus során készült el a kétszintes főépület, s ugyanekkor, vagy nem sokkal később a két épületet összekapcsoló fedett, faoszlopos folyosóval együtt a korábbi épület ekkor már udvarivá vált homlokzata elé a tornác. A fedett faoszlopos folyosó válik itt bejárati, fogadó motivummá, s ettől válik zárttá az udvar is. A főépület nélkülözi a bejárat hangsúlyos, reprezentatív elemét. Ez a tipusu térszervező megoldás szintén a nyaralőépitészetben honos. Külön épitkezési szakasszal jött létre a szárnyépület keleti tóldaléka, a mai konyhaszárny. Ezt bizonyitja, hogy jellegtelen, egyszerű architektúrája nem egyezik sem a szárnyépület, sem a nagyépület építészeti kiképzésével. Ugy tűnik, hogy még a tornác elkészülte előtt épithették, mivel a kaputól vezető széles ut tengelyében, a látvány lezárásaként itt hangsúlyos épületelem, ajtó helyezkedik el, de a tornác fordulója után álló oszlopok jelentéktelen eltérése esetleg utalhat arra, hogy ez későbbi kiegészités.