Kemény Mária: Törökszentmiklós Szenttamás-puszta, Anna-major, Almásy-kastély (2008) / 1051-2008

(0. - 8 A kastély kétszintű főépületének egyszerű, derűs, kissé provinciális barokk diszitőmotivumai, a tömegek és a nyilások szimmetriája, enyhe nehézkessége arra utal, hogy a klasszicizmus és a romantika épitészeti stilusáramlatának elmultával már a neoreneszánsz, neobarokk eklektikus tendenciák érvényesülésének idején épitettéik. A kastélyépitészetben Magyarországon az 134o-es évek végétől a 7o-es évtized közepéig a romantika hatása az uralkodó. A hetvenes években vidéken még jelentős romantikus /gótizáló/ kastélyok épülnek "amikor a fővárosban már a koraeklektika egyeduralomra tett szert." E megállapítások alapján arra következtetünk, hogy a főépület és az oszlopos tornác, valamint a fedett folyosó 108o és 189o között keletkezett. Az Almás

vaHf akik 1817-ben Pesten még az egyik legkiválóbb magyar épitőmesterre1 Pollack Mihállyal terveztetik ma is álló Szép utcai palotájukat , a szenttamási kastélyt helyi mesterrel építtetik. Különösen a szárnyépület izes épitészeti kiképzésének motivumai jellemzőek az alföldi kisvárosok polgári építészetére, mind a kerti, mind az udvari homlokzaton. A főépület iskolás izü diszitőmotivumai is helyi mesterre utalnak. Ehhez a motivumkincshez járulnak azután a nyaralőépités-etből vett elemek, s teszik jellegzetessé, szervezik egységes egésszé a kastély épületegyüttesét.