Kemény Mária: Törökszentmiklós Szenttamás-puszta, Anna-major, Almásy-kastély (2008) / 1051-2008

(0. - 8 ­A kastély kétszintű főépületének egyszerű, derűs, kissé provinciális barokk diszitőmotivumai, a tömegek és a nyilások szimmetriája, enyhe nehézkessége arra utal, hogy a klasszicizmus és a romantika épitészeti stilusáramlatának elmultával már a neoreneszánsz, neobarokk eklektikus ten­denciák érvényesülésének idején épitettéik. A kastélyépi­tészetben Magyarországon az 134o-es évek végétől a 7o-es évtized közepéig a romantika hatása az uralkodó. A hetve­nes években vidéken még jelentős romantikus /gótizáló/ kastélyok épülnek "amikor a fővárosban már a koraeklekti­ka egyeduralomra tett szert." E megállapítások alapján arra következtetünk, hogy a főépület és az oszlopos tor­nác, valamint a fedett folyosó 108o és 189o között kelet­kezett. Az Almás vaHf akik 1817-ben Pesten még az egyik leg­kiválóbb magyar épitőmesterre1 Pollack Mihállyal tervez­tetik ma is álló Szép utcai palotájukat , a szenttamá­si kastélyt helyi mesterrel építtetik. Különösen a szárny­épület izes épitészeti kiképzésének motivumai jellemzőek az alföldi kisvárosok polgári építészetére, mind a kerti, mind az udvari homlokzaton. A főépület iskolás izü diszi­tőmotivumai is helyi mesterre utalnak. Ehhez a motivum­kincshez járulnak azután a nyaralőépités-etből vett ele­mek, s teszik jellegzetessé, szervezik egységes egésszé a kastély épületegyüttesét.

Next

/
Thumbnails
Contents