Dr. Tóth Albert: Természetvédelmi tervjavaslat Ecsegpuszta védetté nyilvánításához (2008) / 1038-2008

- 3k E terv alapján épült meg, I893-I895 között a karcagi I» és II, főcsatorna torkolatában a sebeséri zsilippel. Az 1895• és 1897 években hosszantartó Körös-Berettyó árviz után építették ki Karcag déli határában a III, és IV jelű csatornarendszert, amelyek szintén a sebeséli zsiliphez csatlakoznak, Kisújszállás határában a régi Kakat-völgy vizbajainak sürgős orvoslására a Középtiszai Árvizmentesitő Társula

t soron kivül építette meg 1898-1899-hen a Mirhó torkolati zsiliptől kiinduló Kakati Főcsatorn

a alsó szakaszát 22,5 km hosszugásban, a Kenderes- Hosszuthát— uttöltésig, A Kakat-völgyében és a Hortobágy-Berettyó mellett vizenyős területeken fokozódó veszélyes helyzet elhárítására a Földmüvelésügyi Minisztérium 1897-ben utasította a Középtiszai Árvizmentesitő Társulatot, hogy az egész árterületre vonatkozó belvízrendezési tervet készítsen, A Ruttkay Kálmán társulati főmérnök által 1897-1901 között készített átfogó, egységes vízrendezési terv meghatározta a Hortobágy-Berettyó jobb parti belvizöblözetek vízgyűjtőjét, a fő és mellékcsatornák rendszerét, a szükséges átemelő szivattyútelepek helyét és műszaki adatait. Ez a terv volt az alapja a jelenleg is ismert belvízrendszerek kiépítésének, A csatornahálózat zömmel 1905-1915 között készéit el, vizrajzilag egységes rendszerbe foglalta a régi vízfolyások völgyeleteit. 2 ,h2 Felszíni vizek Ecseg puszta egyetlen élő vízfolyása a táj hidrológiai tengelyének is tekinthető Hortobágy-Berettyó főcs

atorna, E két ősi vizfol'já snak a neve is utal arra, hogy a jelenlegi állapot az emberi beavatkozás követekezménye, A szabályo-