Dr. Tóth Albert: Természetvédelmi tervjavaslat Ecsegpuszta védetté nyilvánításához (2008) / 1038-2008
35 zások sor-ári kialakult Hortobágy-Berettyó alsó szakasza 'a Karcag-Kisújszállási határig /Villogói-szivaccyutelep/ a régi Berettyó medrében, ezen felül pedig a Hortobágy völgyében halad, A csatornának ez a szakasza belvízcsatorna /öntözőcsatorna/ jellegűvé vált, s a csak részben természetes vízfolyást kétoldali árvízvédelmi töltés követi, Ágotától a Villogói-szivattyutelepig /jobboldali gáton km-es szelvény/ illetve a turkevei V,sz, főcsatorna kiágazástól /jobboldali gáton 22 km-es szelvény/ a Mezőtúr alatti torkolati zsilipig a folyó szűk, egyenes^gát közé szorított csatornázott mederben folyik, A közbe eső 19 km-es folyószakasz csatornázatlan, gátjai távol haladnak a medertől, így a táj geomorfológiailag csaknem zavartalan, A Berettyó mindig lassú folyású, tipikusan kö— zépszakasz jellegű folyó vol t, Meanderező lomha folyással nagy ivü kanyarokat alkotott, ezekben keletkeztek a szabályozási munkálatokat is átélt nagy kiterjedésű zugok /Gyilkoszug, Bokroszug, Templomzug, Terehzug, Gyürüzug/. Egyébként ezekre a réti folyókra az volt a jellemző, hogy vizűk éppen csak hogy mozgott. Széli Mihály kisújszállási /1799/ pákász tanúvallomását Győrff^; István idézi, aki egy határperben igy nyilatkozik: "A Berettyónak valóságos folyását onnan állitja bizonyosnak, hogy midőn a többi vizeken fáradozván a Berettyóra is elértek, szemeivel látta, hogy az mozogván folyd^íplt. A közepe tiszta volt, és a partjait fennálló nádak mutatták ki, a többi viz pedig állott," A Hortobágy-Berettyó vízgyűjtő területe: 5776 km2, A bele ömlő természetes vízfolyás elenyésző; öntözővizet a Tiszától kap a Keleti Főcsatornán keresztül, annak tiszavasvári szakaszán. Bele ömlő fontosabb erek, csatornák: jobb parton: Király-éri főcsatorna Forgácsháti " Nyicki-réti "
