Dr. Tóth Albert: Természetvédelmi tervjavaslat Ecsegpuszta védetté nyilvánításához (2008) / 1038-2008

Í2 2,2 Éghajlata Ecsegpuszta mint tipikus középalföldi táj, hazánk egyik legszárazab

b , éjhajlatilag legszélsőségesebb területe« Az erősen kontinentális jelleg megmutatkozik abban is, hogy az évi átlagcsapadék 529 mm, a tényé szidő /IV-IX hó/ csapadék-átlaga pedig 315 mm, de ettől mind pozitiv, mind negativ értelemben 5o $-os eltérések is előfordulhatnak, i Száz évből átlagosan: 28 év igen száraz •23 év száraz 17 év kedvező 32 év csapadékbő Nyolcvan éves átlag alapján a nyári és téli félév csapadékaránya 67:33 /a nyári osapadékátlag 33^ mm, a téli pedig I63 mm/ Az öntözési idényben azonban csak 290 mm esik, A tanyészidő csapadékhiánya I60-I80 mm, A csapadék éves eloszlása nagyon szeszélyes. Pusztító ) 1 aszályos nyarakat /éveket/ nedves, belvizes őszök, telek /évek/ követik, A katasztrofális 1863 -as aszály idején csaknem 8 hónapon át nem volt eső. Az 194o-4l-42 évi csapadékos időszak óriási belvizeket és kritikus árvizi helyzetet teremtett a Berettyó mentén. Elég gyakoriak a felhőszakadásszerű nyári záporok. Ilyenkor néhány óra alatt akár loo mm csapadék is hullhat, /Legutóbb 1980,

Julius 11-én 76 mm eső esett*/ A hőmérséklet évi középérték

e 80 éves átlagban lo,6 C°, A legnagyobb hideget Turkevén 19^7» február 1-én mérték: - 28,2 C° a legmelegebb ugyanott volt: 39,8 C°* Ecsegpuszta az Alföld napfényben gazdag terület

e. Az Alföldön az évi napfényes órák száma 1950 óra felett van, itt 2000-2050 óra, A tenyészidő hőösszege: 3100-3200 C°, Ezért maximális itt az öntözővíz hasznosultsága*