Dr. Tóth Albert: Természetvédelmi tervjavaslat Ecsegpuszta védetté nyilvánításához (2008) / 1038-2008

23 A szélőséges időjárás és alacsony csapadék miatt Ecsegpuszta mindig is rá volt utalva a környező területek "vizfölöslegére", Ezt korábban az árvizek természetes öntözése és tározódása, valamint a vizparti területek mikroklimája biztosította, amely később az emberi beavatkozás hatására megszűnt, illetve megváltozott, Ecsegpuszta az Alföld széljárta tája. Az évnek mindössze 13 %-a. szélcsendes nap. Uralkodó az É-ÉK-i és a Ny-DNy-i szél. A szélirány %-os eloszlása: É ±k % ÉK 17 % K k % DK k % D 12 % DNy 13 % Ny 13 % ÉNy lo " Szélcsend 13 % Gyakoriak a porviharok, portölcsérek,/" Mintha füstokádó nagy kémény szaladna"/, A népnyelv kunsági esőnek nevezi ezt az időjárási jelenséget, A terület klimájának tudományos vizsgálatát elsőnek az európai hirü meteorológus, Hegyfoky Kabo

s kezdte el I89I— ben. Ez a kiváló tudós közel 300 cikkben, értekezésben publikálta megfigyeléseinek eredményét, Turkeve éghajlata cimü tanulmányát az Athmosphera 1902-ben közölte. Külföldi szaktudósok véleményével szembeszállva véglegesen tiszI 1 I \ 1 1 J /' tázta a májusi fagyok keletkezésének okait; a Közép-Tiszavidék szélirányitó szerepének megállapításával tisztázta hazánk bonyolult szélviszonyait. Tudományos elmélyedéssel kutatta az egyes növényfajok virágzása, beérési ideje és az időjárás közötti összefüggést, Herman Ottó biztatására jelent munkát végzett költöző madaraink vándorlásával kapcsolatban. Tevékenységével a turkevei meteorológia állomás nemzetközi hírnévre tett szert: Európa csaknem minden országában a naponként "vagy hetenként kibocsátott időjárási térképeken