Dr. Tóth Albert: Természetvédelmi tervjavaslat Ecsegpuszta védetté nyilvánításához (2008) / 1038-2008

19 állott az egykori _Ecsegfalu, amelynek temploma a település elpusztulása után még sokáig megmaradt, A XX, sz, elején még öles fala volt< Romos állapotában is a nép egyszerűek "templomnak" ne— vezte, Innen a Templomzug elnevezés. Ezen a területen találhatók a legdúsabb legelők és a legjobb kaszálók, 1930-ig működött a nagyhírű Templomzugi Legeltetési Társulat /a közvélemény Nagytársulatnak, vagy Finye s-társulatna

k nevezte/, amelybk a jószágtartó nagygazdák tömörültek, Áz 1950-es években Templomzug egy részét feltörték, s egészen 1968-ig intenziven művelték, de a szüntelen árviz— 1 1 veszély miatt újra legelőnek minősítették vissza az eg'ész terülétet, A Templomzug és Kórézug határré— szak találkozásánál a Berettyógát tövében emelkedik a 88 m magas Ecsegbalom /más néven: Bokros! vagy Ecsegtó halom*/ Templomzug déli részén az egykori hires Putri csárda tőszomszédságában 1978-ig állott az a fahid /Putrihid/, amely a legfontosabb átkelőhelye volt Ecsegpusztának, i

f/ Besegeleje

: A Templomzugtól Terehzugig elterülő szikes legelőterület, Kimondottan pusztai táj. Nincs rajta egyetlen fa és bokor sem , Átlagosnál jobb legelője után kapta az Ecsegeleje elnevezést. Régen itt tartották minden május elsején a hagyományos "kiverési ünnepséget", 1 Pásztorok, gazdák hangulatos összejövetele volt ez, * \ j,/ Templomeleje: A Templomzugtól Terehzugig kanyarodó Berettyó árterületét képező lapályos legelő, A folyó és az érviz— mentesítő gát között húzódik a Putrihidtól a terehzugi átkelőhelyig. Nagy része kaszáló. Száraz nyarakon nagy jelentősége van a tovább zölden maradó legelőjének.