Dr. Tóth Albert: Természetvédelmi tervjavaslat Ecsegpuszta védetté nyilvánításához (2008) / 1038-2008

2o k,/ Himesdi lapos A Hajtóuttól a terehzugi kanyarig húzódik. Nagy része már szántó terület, a Berettyóhoz kapcsolódó ecsegi darabja értékes szikes legelő. Nevét a tatárjáráskor elpusztult településről, Himesegyházról kapta. Ma már sem a falunak, sem pedig templomának semmi nyoma nincs, A lakosság sem igen emliti a Himesd nevet, leginkább csa

k Lapo

snak nevezi, 1,/ Terehzug Templomzug után a Berettyó következő nagy kanyarában fekszik a Csurgónál lévő Terehhalomtól északra. Itt volt az úgynevezett Közös-Ecse

g központja, vagyis a Kis-Társulat

» Ez volt a kisebb gazdák, kisparasztok és egyéb jószágtartók legeltetési társasága, A terehzugLcsőszház, mint bikaház egyben nevezetes hely volt azért is, mert itt vették át minden kiveréskor /Szent György napján, április 24-én/ a legelőre hajtott állatokat, A terület legmagasabb pontja Csurgónál a gátba épült Terehhalom, Eredeti magassága már nincs meg: a gátőrház és szivattyútelep épült rajta. Nevének eredetét többen a latin terasz szóból származtatják, /Többször találkozunk a Terra-zug elnevezéssel is,/ Régi térképeken Török—halomnak van feltüntetve, ami arra utal, hogy a török hódoltság idején törökök tanyázhattak rajta. Nagy fontosságú erődítmény lehetett, ugyanis a nagy vizek világában teljesen viz vette körül, 1' I ' , i ! \ m,/ Gyürüzug Csudabala és Terehzug között a Berettyó gyűrűszerű kanyarulatában fekszik. Nevét is innen kapta. Kiváló \ kaszáló terület. Régen mindig itt legelt Turkeve disznokondaja.