Dr. Tóth Albert: Természetvédelmi tervjavaslat Ecsegpuszta védetté nyilvánításához (2008) / 1038-2008
18 f #/ Kórézug: Egyházhalmától Bokros aljáig nyúlik, A Berettyó kanyarulatában zugot képez, Ecsegen a legnagyobb területii legelőegység, amely a XVIII, században még mint Kérizu g szerepel. Ebből arra lehet következtetni, hogy még a Vallásalapi tulajdon ideje előtt Kérszigettel /Ványai határban/ egy tulajdonban volt és mint Kérizug később Kórézug-gá változott. Az Ecseghalom alá nyúló része a Nagyrét nevü hajlatos, tipikus "rétifőd", Ettől keletre a Tin ó-kut mellett van a Péterállás , Finta Péter hires számadónak harminc éven át itt volt a gulyaállása. Ezért kapott ez a terület Kórézugon külön helynevet. Az ősi szikipusztai legelő jellegét Kórézugon tartotta meg máig is leginkább. Az ötvenes évek végén ugyan egy darabot rizstelepnek törtek fel a közepén,, de most újra legelőnek hagyták, g,/ G a s t y á s: A turkevei és a kisújszállási határegyenes két oldalán terül el; keleten a Berettyó templomzugi kanyaráig húzódik. Hátas, sziki legelő, A ke vi határ menti részt Kisgástyásna k a kisújszállási oldalon fekvő darabját Nagygástyásna k nevezik. Nagy öntöző csatorna választja el egyik részt a másiktól, A vízkiemelést nagyteljesítményű szivattyútelep végzi, A helynév eredete nem ismeretes. Az ecsegiek a szik" hátas jellegét magyarázzák a Gástyás névvel, i h,/ Templomzug: A Berettyó a Bokroszugot Ecseghalomnál elhagyva észak felé fordul, majd széles kanyarral tér vissza a Putri hidhoz, A közbezárt folyószakksz Templomzug, a Bei i I rettyó legnagyobb zugterülete, egyben Ecsegpuszta központja, Ecseg legnagyobb történelmi emlékét őrzi. Itt
