A kiskörei tározó környezetének jellemzése a vízlépcső megépülte előtti állapotban (Természeti és gazdasági viszonyok) (2008) / 1025-2008

- 13 - \ 2.2.3.1. A térségben kialakult talajtani helyzet, jellemzése a II. Tiszai Vizlépcső üzembe lépéséig (1960-73) A Tisza II. Vizlépcső előmunkálatai keretében végzett talajtani vizsgálatok áttekintése A Tisza II. Vizlépcső tervezésének időszakában számos tanulmányt készitettek, melyek a vizlépcső megépitése, illetve üzembelépése után várható helyzetet, hatásokat elemezték részletesen. így került sor a talajtani folyamatok vizsgálatára, melyet a MÉM Tiszavidéki Mezőgazdaságifejlesztési Iroda kezdeményezésére több szakember bevonásával az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetében végeztek. A munka során felhasználták mindazokat a tapasztalatokat, megfigyeléseket kisérleti eredményeket, melyek a hazai öntözött talajok nagy múltra visszatekintő vizsgálata során halmozódtak fel. Az öntözéses gazdálkodás hatékonyan növeli a mezőgazdasági termelés színvonalát. Ismertek azonban az öntözésnek olyan hatásai is, melyek a talaj termékenységének csökkenéséhez vezetnek. Ilyen káros hatás - bizonyos feltételek teljesülésével - a talajszerkezet leromlása, a tápanyagok bemosódása a mélyebb rétegekbe, az öntözés következtében előálló rétiesedés, mocsarasodás, láposodás és a sófelhalmozódás szikesedés. Az öntözés csak akkor szolgálja hatásosan a mezőgazdasági termelés fejlesztését, ha már a tervezés időszakában számításba vesszük a termékenységet csökkentő tényezőket. Szükséges, hogy az öntözött talajokban fellépő folyamatok okait megismerjük, mert csak igy tudjuk a káros hatásokat megszüntetni, fellépésük vaószinüségét előrejelezni, illetve a szükséges óvintézkedések megtételével a káros következményeket megelőzni. Az öntözés hatására fellépő sófelhalmozódás vagy szikese-