A kiskörei tározó környezetének jellemzése a vízlépcső megépülte előtti állapotban (Természeti és gazdasági viszonyok) (2008) / 1025-2008

mm - 14 - \ dés a legveszélyesebb és legnagyobb területeket érintő jelenség. Hazánkban is az utóbbi évtizedekben nagy kiterjedésű öntözésre berendezett területek szikesedtek el, csupán a tiszalöki öntözőrendszer által érintett területen kb. 100 000 ha-on következett be másodlagos szikesedés. Öntözött alföldi területeinkben általában a nagy sótartalmú, kedvezőtlen kémiai összetételű talajvizek megemelkedése miatt következnek be szikesedési folyamatok. Ezért a másodlagos szikesedési folyamatok megelőzésének lehetőségét többnyire a talajvizviszonyok befolyásolásában kell keresnünk. Öntözött területeink en a tározók és földszelvényü csatornák szivárgása, a nagy öntözőviz adagok alkalmazása a talajvízszint nagymértékű emelkedését vonhatja maga után.A csapadék és a felszini vizek változatos. gyakran rendszertelen járása is jelentős hatással van a talajvizre, különösen akkor ha az a felszinhez közel helyezkedik el. A talajvizből történő sófelhalmozódás feltételei alföldi öntözött területeinkben általában megvannak, ha a./ A talajviz horizontális mozgása igen lassú és fennáll a talajviz betöményedésének lehetősége, b./ a talajvízszint felszin alatti mélysége kicsi, s igy a felfelé irányuló kapilláris vizmozgás viszonylag nagy mennyiségű vizet és oldható sót szálli tha t a felszinközeli talajrétegekbe. A sófelhalmozódás mértéke a felszini párolgás és a kapilláris vizemelés gyorsaságától nagymértékben függ. Ha mindkettő erőteljes, akkor a felső szintekben nagyarányú sófelhalmozódás következik be, a laza talajokon sókivirgázás léphet fel. A talajvizből történő sófelhalmozódás akkor következik be, ha a talajviz a kritikus szint fölé emelkedik. "A talajviz kritikus mélysége

" az az átlagos talajvízszint, amely felett a talajviz sófelhalmozódást idéz elő a talajszelvényben. Ennél