Dr. Tóth Albert: A Nagykunság vidék keleti peremének halmai – állapotrögzítés (2008) / 1007-2008

I. Bevezetés Az utóbbi időben igen meggyorsult a halmok pusztulása. Egyrészt az elhordás, a roncsolás, másrészt a mélymüvelés, a beerdősités miatt szűnnek meg halmok,- vagy változik meg, károsodik maradandóan kulturrétegük, vegetációjuk., jíppen ezért vált égetően sürgős feladattá felmérésük, számbavételük, jelenlegi állapotuknak a rögzitése, A Szolnok Megyei Tanács Környezetvédelmi titkárának megbízásából 1985-ben, a Nar.,kunsá

;

r-v

idék keleti peremén fekvő halmok felmérését végeztem el, A vizsgált terület /'lásd; melléklet/ Karca/

,, Kisújszállá

s, Mezőtúr és Turkeve városok határár

a, továbbá Kendere

s, Kunhegye

s, Kunmadaras és Tis

zaőrs, s részben Nafyivá

n községek területére esik. Pontosabba

n; keleti határa a Hortobágy-Berettyó főcsatorna, délen a Körös-völgy, nyugaton és északon Mezőtúr, Turkeve, Kisújszállás városok határa ill

c a 34* sz. közlekedési úttól keletre eső kenderesi, kunhegyesi, kunmadarasi, tiszaőrsi területek, továbbá a Tiszaörs-nagyiváni müut. /

Mep,joryzés

: a Hortobágyi Nemzeti Park területén lévő halmokat - noha ezek egy része az emiitett ^c.lepülések területén fekszenek - védettségük miatt nem vizsgáltam, A Tiszaörs-nagyiváni úttól északra, a nagyiváni határban lévő Bürök halmot - bár ez már kivül esett a vizsgált területen - kiemelt fontosságú védelme miatt felmértem,/ Munkám során alapvető feladatnak tekintettem a halmokról minél több információ megszerzését. Jelenleg

i állapotukról valamen

yn.yi esetben a hel.yszinen r,yőződtem mer

,. /Vitás esetben több alkalommal is felkerestem egy-egy halmot./ A felhasznált forrásokon /lásd: forrásmunkák/ túlmenően igyekeztem a területen élő, ott dolgozó, vagy ott ismerős emberektől /tanyasi lakosok, mezőgazdaszokj vadászok, stb/ nyert