Dr. Tóth Albert: A Nagykunság vidék keleti peremének halmai – állapotrögzítés (2008) / 1007-2008
2 adatokat is fölhasználni4 Erre több esetben is nagy szükség volt az adatok pontosításánál. Különösen az idős, nyugdijas mezőőrök voltak nagy segítségemre. Mindezek ellenére fel mérő munkámat korántsem tekinthetem teljjDjmek_. Maradtak vitás kérdések is /pl.: halmok neve, azonosításuk/, avagy a felderítetlen, számba nem vett halmok esete. /Pl.: Mezőtúr déli, Turkeve dél-keleti, Karcag észak-keleti részén elsősorban!?/ E hiányosságok legfőbb oka, hogy a még leghivatalosabbnak" tekinthető dokumentumok /katonai térkép, Magyarország földrajzinév-tára/ sem adnak mindenben pontos egyértelmű támpontotr Pl.: hat olyan halmot is találtam, amelyeket valamelyik térkép /vagy térképek/ nemlétőzöknek tekint! Megdöbbentő volt azt is tapasztalni, hogy még a naponta a halom közelében járó emberek is mennyire nem ismertek egy-egy halmot* Mennyire nem voltak tisztában ezeknek a legtöbb esetben több ezer éves, az alföldi táj képéhez annyira hozzátartozó, gömmel mesterséges formakincsc-knek a valós értékeivel. Ezzel is magyarázható, hogy pusztitásuk sokaknál természetes dolog, A vizsgált terület kiválasztásában döntően a földrajzi viszonyok voltak a meghatározóak. Ezek a Közép-Tiszavölgy keleti peremén lévő hal nokja hajdani vizivilág idején a hátasabb részek legbizvo ltak . Elhelyezkedésükben rendszer figyelhető meg, amely antropogén jellegükből, funkcójukból is fakad, de a természetes egykori vizrajzi helyzetnek is hü tükrözői. A Nagykunság-vidék Tiszához közelebb eső löszös, homokos, h á.tas-dünés. hull ámos felszínű területei t éppen ezért most nem vizsgáltam /Természetesen nehéz feladat a két területet egymástól elhe-tárolni, ezért is választottam egy szakaszon művi határként a 34.sz. műutat./
