Várhelyiné Dr. Zsuga Katalin – Dr. Teszárné Nagy Mariann: Zooplankton-vizsgálatok a Tisza vízgyűjtő területén (2008) / 1000-2008

- 11 U.: \0v 4.1.2. Minőségi viszonyok. Az 1988. évi vizsgálatok során a vízgyűjtő területről 135 Rotatoria faj került elő, ezek közül a Tiszában 79 fordult elő, a többi csak a mellékvizekben volt megtalálható. A Rotatoria szervezetek között 11 olyan fajt találtunk, amely a Tisz

a egész magyarországi szakaszára jellemzőnek bizonyult. Ezekből a Rotaria rotatoria februárban fordult elő nagyobb arányban, ekkor az áradás révén, a fenéküledék felkeveredéséel került a planktonba. E faj ugyanis szerves törmelékkel táplálkozó bentikus szervezet. A Tiszában való jelenlétét korábban már Bancsi (1976 a,b); Bancsi-Hamar (1981) is leírta. A többi 10 kerekesféreg faj euplanktonikus, kozmopolita szervezet, egyedszámuk, előfordulási gyakoriságuk alapján a Tisza endogén planktonelemeinek tekinthetők. Az Anureopsis fissá, Brachionus angularis, Brachionus budapestinensis, Brachionus calyciflorus f. amphiceros, valamint a Trichocerca pusilla elsősorban a nyári planktonegyüttes jellemző tagjai, mig a Filinia longiseta, Keratella cochlearis, Keratella cochlearis var.tecta, Polyartha dolichoptera, Synchaeta tremula általában minden évszakban előfordultak. O A Tiszában 1988-ban előfordult összes Rotatoria fajok száma az egyes mintavételi helyeken 23 és 35 között változott (3.ábra). Az átlagos Rotatoria fajszám 8 és 14 között volt (4.ábra). A legkevesebb kerekesféreg faj Tiszabecsnél fordult elő, elsősorban a gyors vízmozgás, a sok lebegtetett hordalék mennyisége miatt. A fajokban leggazdagabb szakasz Tiszalöknél és Polgárnál, Kiskörénél, valamint Tiszaszigetnél volt. A tiszalöki és kiskörei duzzasztás hatására a vízmozgás lelassul, a biotóp tavi jellegűvé válik, állóvizi fajok jelennek meg, pl. Asplanchna priodonta, Asplanchna sieboldi, Cephalodella globata, Conochilus dossuarius, Hexarthra mira, Kellicottia longispina, stb.