Várhelyiné Dr. Zsuga Katalin – Dr. Teszárné Nagy Mariann: Zooplankton-vizsgálatok a Tisza vízgyűjtő területén (2008) / 1000-2008
- 12 \oo - gq E vizsgálati eredmények jő összhangban vannak a korábbi irodalmi adatokkal Megyeri (1957), Bancsi (1987), Zsuga (1988). A Tisza harmadik fajokban gazdag szakasza Tiszaszigetnél volt. (3. ábra) A fajösszetétel alapján e térségben a vizsgálatok idején számottevő hatása volt a Marosnak a Rotatoria állomány alakulására. Különösen a nyári kisvizes időszakban volt ez szembetűnő. Juliusban Tiszaszigetnél és a Marosban a Brachionus calyciflorus f. amphiceros volt a domináns faj, míg a fentebbi Tisza szakaszon a Keratella cochlearis var.tecta, Synchaeta tremula és Trichocerca pusilla volt a legnagyobb egyedszámban egészen Tiszalökig. Augusztusban a Brachionus budapestinensis fordult elő Tiszaszigetnél és a Marosban nagy mennyiségben. E faj ugyanakkor Tápénál, Tiszaugnál és Szolnoknál egyaránt hiányzott, csak Polgárnál és Tiszalöknél volt kis egyedszámban. Véleményünk szerint az ebben az időszakban megfigyelhető nagy különbség a tiszaszigeti és a többi Tisza szakasz Rotatoria faunájának összetételében egyértelműen a Maros hatásával magyarázható. A Rotatoria szervezetek vizsgálata alapján a Tisz a felső szakasza (Tiszabecs, Záhony) mezotróf, míg lentebb eutróf, a duzzasztott szakaszokon eupolitróf állapot is előfordulhat. Aradások alkalmával a folyó vízminősége szennyezettebb, alfa-mezoszaprób jellegű, míg kisvizes időszakban a béta,- ill. béta-alfa-mezoszaprób állapot a jellemző. A Tisza mellékfolyói közül a Lónyai csatorna , az Eger patak , valamint a Sajó felső szakasz a bizonyult 1988-ban a legszennyezettebbnek. Nagy arányban fordultak elő a szerves törmelékkel táplálkozó, magas szaprobitási indexű fajok, többek között a Rotaria rotatoria, Rotaria neptunia, Epiphanes senta, Brachionus quadridentatus, Brachionus urceolaris, stb. E vizterekben több alkalommal jelentős volt a különböző Ciliata, valamint Zoogloea szervezetek aránya is, amelyek szintén a szerves szennyezettséget indikálják. Az alacsony Rotatoria fajszám (3. 4. ábra) ugyancsak a kedvezőtlen vízminőségre utal. A Sajóba n a felső szakasztól a torkolat felé haladva a Rotatoria fajszám emelkedik, Kesznyétennél az egész vízgyűjtő második leggazdagabb fajösszetételfl kerekesféreg állománya volt 1988-ban.
