Varga József: Jászkisér és környékének ökofaunisztikai vizsgálata (1978-1988) (2008) / 0999-2008

FELSZÍN ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE Jászkisér és környéke felszínének kialakulása a Jászság felszinének alakulásával együtt ment végbe, melyet számos szakirodalom tárgyal. Ugy érzem ennek ismertetése nem feladatom, néhány dolgoban azonban szeretnék mégis visszautalni a régmúltra. Teszem ezt elsősorban azért, hogy megpróbáljam érzékeltetni, milyen hatalmas változáson ment keresztül ez a tájegység, s vele együtt az élővilág egy az evolúció szempontjából rövidnek mondható idő alatt. A bevezetőmben emiitettem már, hogy 2-300 évvel ezelőtt igen gazdag vizivilág volt jellemző az egész Jászságra. Ezt a vizivilágot nem az akkori éghajlati viszonyok, hanem a domborzati és talajtani adottságok hozták létre. A terület kismértékű észak-déli esése és ezen belül a középső részek mélyebb fekvése, valamint a kistáj nyugati és keleti peremén végighúzódó homokhátságok szinte gátakként tartották meg a Zagyva és Tarna árvizeit. Községünk ma is e táj legmélyebben fekvő része, hajdani mocsárvilága a jász folyók és a Tisza vizéből táplálkozott. Hogy mennyire el volt mocsarasodva ez a föld, bizonyitják a feljegyzések, melyek 117 vizrajzi elnevezésű határnevet őriznek, de a község nevében is fellelhető a vizrajzi vonatkozás. Egy 1391-es okirat már mint "Kysyr"-t emliti, mely a mai szóhasználat szerint Kisér-t jelent, s a község keleti oldalán egészen a századfordulóig létező Kis-ér nevű vízfolyásra utal. A lakosság a körülményekből adódóan "lápi" életet élt, halásztak, ná dat vágtak, bőven volt vizimadaruk - tehát vadásztak s a rétségeken állatokat tartottak. Később egyre növekedett a vetésterület, nagyobb hangsúlyt kapott a földmüvelés. Mindezek mellett a Jászságban régen hatalmas erdőségek is voltak, me lyek uralkodó fafaja a tölgy, kőris és szil, a folyók mentén pedig a füz volt. A történelem viharos következtében ezek az erdők fokozatosan pusztul tak, s a későbbi telepítési kísérletek már nem tudták visszaállítani az eredeti állapotokat. A táj, az élővilág és a vele szoros kapcsolatban élő ember életében, azonban a gyökeres és visszafordíthatatlanul gyors változást a múlt század végén elkezdett vízrendezési munkák jelentették melyek során