Varga József: Jászkisér és környékének ökofaunisztikai vizsgálata (1978-1988) (2008) / 0999-2008

- 10 egy-egy megfigyelő vizimadárszámlálást végez, melynek eredményét a Magyar Madártani Egyesület adatbankjának továbbitja. Innen az országos összesitett adatokat megküldik az IWRB (Nemzetközi Vizimadárvédelmi Iroda) központjába. A halastónál kisebb jelentőségű állóvizek az elszórtan található digógödrök. Számuk nem nagy, növényzetük szintén szegényes, jónéhányban csak a tavaszi belvizek idején található viz, később kiszáradnak. Fészkelő faunájuk ennél fogva néhány fajra korlátozódik, ezek a szárcsa, nádirigó és helyenként a vizityúk. A digógödrökhöz hasonló, bár összefüggő egységet alkotva nagyobb vizfelületü biotóp a vasútállomással szemben elhelyezkedő régi téglagyári gödrök területe. Ezek egy része sajnos felszámolás alatt áll, mivel jelenleg a község szeméttelepe itt van kijelölve. Kisebb részük talán megmarad, mert a nemrégiben alakult helyi horgászegyesület a nagyobb gödrökből horgásztó kialakitását tervezi. Bár e terület zavarása a mellette húzódó műút és a szeméttelep miatt nagy, a sürü vizinövényzetnek (nád és sás) köszönhetően költ a törpegém, szárcsa, vizsityúk, nádirigó, de az egyik sekély vizű gödörben megfigyeltem már több napig ott tartózkodó gólyatöcsöket is. . Csatornák: A vízrendezések során készültek egyrészt a belvizek összegyűjtése és elvezetése, másrészt az aszályos nyári időszakban az öntözőviz biztositása céljából. Összefüggő növényzet az ingadozó vizszint és az időnkénti mederkotrási munkák miatt nemigen tud kialakulni rajtuk. A gyér növényzet eredményeképpen madárviláguk is szegényes, leggyakoribb fészkelő a nádirigó, helyenként a foltos és cserregő nádiposzáta. Táplálkozásra használják még a szürkegémek, bakcsók és időnként néhány gyakori récefaj figyelhető meg ezeken a vizeken. Zavarásuk nagy, hisz többségük a földutakkal párhuzamosan húzódik.