Varga József: Jászkisér és környékének ökofaunisztikai vizsgálata (1978-1988) (2008) / 0999-2008

3. Rizsföldek: A helyi termelőszövetkezet rendszeresen foglalkozik rizstermesztéssel. Évenkénti váltással két területet használnak e célra, melyek a halastó közelében találhatók. A rizsföldek fészkelés szempontjából jelentéktelen szerepet töltenek be, alkalmi fészkelő madara a küszvágó csér és a gátakon a tőkés réce. Annál nagyobb jelentőségük van azonban ezeknek a területeknek tavaszi madárvonulás idején, hisz a májusi első árasztások, amelyek csak néhány cm-es vizboritást jelentenek, teritett asztalként vonzzák a limicolák tömegeit. Legnagyobb számban az olyan tömegesen átvonuló fajok vannak jelen, mint a pajzsoscankó, nagygoda, piroslábú cankó, de szép számmal megfigyelhetők dankasirályok, bíbicek és időnként ritkább parti madarak is. Nyáron a magasabb vízállás jó táplálkozóhelyet kínál a gémféléknek, ilyenkor a szürkegém és bakcsó figyelhető meg leggyakrabban, de előfordul a nagy és kiskócsag, fekete gólya, vörösgém, szívesen időznek itt nyár közepétől a szerkőfélék s a már északabbról visszaérkező nagygoda és pajzsoscankó csapatok is. Betakarítás után ősszel és enyhe teleken a lúd és récefajoknak kínál teritett asztalt az elhullott rizs és a visszamaradt tocsogós víz. Ez a mozgalmas, sok érdekességet sejtető madárvilág késztette arra a MME Szolnok-megyei Szervezetét, hogy 1989-ben felmérést indítson a rizstelepek madárvilágával kapcsolatosan, mely kutatásban a szóban forgó rizsesek fokozott figyelemmel kisérésével jómagam is résztveszek. NYÍLT, SZÁRAZ ÉLŰHELYEK: 1. Puszták, legelők: Igazi puszták, ahol a szem messzire kalandozhat anélkül, hogy fát, erdőt, tanyát látna, nincsenek a területen, talán az előzőekből elképzelhetjük, hogy soha nem is voltak. Szerencsére azonban még mindig jelentősnek mondható a gyep-legelő művelési ágú területek nagysága (összesen 11G0 ha). Sajnos ezek nem alkotnak