Kalivoda Béla: A baglyok szerepe a biológiai növényvédelemben (2008) / 0991-2008

- 41 • . : JW"*A zsákmánykategóriák száma, valamint a minták sokfélesége és kiegyenlítettsége a nagyiváni anyagokban magasabb, mint a pilisborosjenőiben, ahol közepes szintű. Ez azt jelenti, hogy Nagyivánban a potenciális zsákmánycsoportok nagyobb választékban állnak rendelkezésre és a zsákmányban az egyedi megoszlás köztük egyenletesebb, mint Pilisborosjenőn, ahol a nedves élőhelyek hiányában kieső táplálékot az ottani gyöngybaglyok részben más zsákmánycsoportok bevonásával -, és döntően a /valósz ínul eg legjobb hozzáférhetőséggel/ rendelkezésre álló mezei pocok nagyobb arányú fogyasztásával kompenzálják. Jól érzékelhetők a területek közti különbségek a minták hasonlósági mutatói alapján készült dendogramokon /7. és 8. ábra/ is. A mezei pocok mintabeli előfordulásainak ismeretében /9. táblázat/, alkalmazva a kapott eredményeket, valamint a gyöngybagoly táplálékszerző stratégiájáról és ökológiai, élettani igényeiről az irodalom által ismertetett adatokat /Glue, 1967; Knorre,1973; Sasvári,1986; Schmidt,1966; Festetics,1968; ffoner,1965; Papp,1982/ megállapítható, hogy ez a faj a madár táplálékszerző stratégiájának, igényeinek messzemenően megfelelő, elsődleges táplálék. Ennek -, valamint a táplálékszükségletről szóló fejezetben ismertetett becslések figyelembe vételével megállapítható, hogy a baglyok közvetlen mezőgazdasági haszna is figyelemre méltó. Mindezek alapján a gyöngybagollyal, mint a biológiai védekezés potenciális eszközével, érdemes számolni. Már jelenleg is rendelkezésre állnak olyan módszerek, amelyekkel a baglyok megtelepedését és vadászatát elősegíthetjük /Nagy, 1929; Ffoner,1963; Glue,1967/, sőt Grün és Wieland /1982/ nagyüzemi méretesben is eredményes kísérletről számol be. Emellett a köpettartalom-vízsgálatnak szerepe lehet a növényvédelmi előrejelzésben is, mert bizonyos időszakonkénti rendszerességgel gyűjtött minta jó képet ad a vizsgált fajok populációinak változásairól is /Schmidt,1967a/.