Kalivoda Béla: A baglyok szerepe a biológiai növényvédelemben (2008) / 0991-2008
7. Összefoglalás Tizsgálataim során két különböző adottságú területről — a hortobágyi Nagyivánról és a Pilis-hegység lábánál fevő Pilisborosjenőről — négy mintából 714 példány zsákmányállatot különítettem el. Elemeztem az egyes táplálékkategóriák mintákon belüli arányát és ennek alapján a gyöngybagoly táplálkozásában betöltött szerepüket. Kimutattam, hogy a gyöngybaglyok elsődleges zsákmányállatai a kisemlős fajok, patkány nagyságig. A mintákat összehasonlítva analizáltam a táplálék időszaki és területi változásait, e módszerrel Igazolva, hogy a gyöngybagoly táplálékösszetétele alkalmazkodik a mindenkori zsákmánykínálathoz. Ugyanitt bizonyítottam, hogy a köpetvizsgálat akkor ad reális eredményt, ha az ép- és törmelékes köpetanyag egyaránt belekerül a mintába. Kiemelten tanulmányoztam a legfontosabb zsákmányfajok szerepét a madár táplálkozásában. Megállapítottam, hogy a mezei pocok — a mintákon belüli arányai- és megoszlásai alapján — a gyöngybagoly legjelentősebb táplálékforrása. A táplálékszükséglet különböző módokon történő számszerű becslésével támasztottam alá annak a feltételezésnek az igazságát, hogy a baglyok közvetlen mezőgazdasági haszna nem jelentéktelen, ezért megtelepedésük és vadászatuk elősegítésére érdemes gondot forditani. Ezen túlmenően, egy saját minta-adatsor felhasználásával elemeztem a táplálékösszetétel értékelésére alkalmas néhány statisztikai módszer alkalmazásának lehetőségeit. A kapott eredményekre és irodalmi adatokra támaszkodva megállapitottam, hogy a gyöngybaglyok köpeteinek vizsgálata lehetővé teszi a rágcsálók állományváltozásainak előrejelzését, valamint, hogy a mezőgazdaságban károkat okozó kisemlősök pusztításával a baglyok közvetlen hasznot is hajtanak, ezért e tevékenységük elősegítése a gazdálkodóknak is érdekében áll.
