Kalivoda Béla: A baglyok szerepe a biológiai növényvédelemben (2008) / 0991-2008

- 39 4ü .' 6. Következtetések, javaslatok A módszertani vizsgálatok során már utaltam rá, hogy milyen jelentősége van a vizsgálandó minta nagyság - és az alkalmazni kívánt elemzési módszer átgondolt, előzetes meghatározásának. Tény, hogy minél nagyobb a vizsgált minta, annál nagyobb a rá alapozott becslés pontossága, azonban az is vitathatatlan, hogy a pontosság növelése csak <± mintaelemszám — s igy a ráfordítások —, hatványozott növelésével lehetséges. Mint Southwood /1984/ megállapítja, "hosszú távon többet tuduntc meg az állatok ökológiájáról ujabb területek vizsgálatával, újabb becslési eljárásokkal, vagy további mintavétellel, mintha a pontosság nagyon magas szintjét erőltetnénk". A baglyok táplálék-összetételének vizsgálatához, illetve a mezőgazdasági szempontból káros rágcsáló fajok relafciv populáció változásainak bagolyköpetek alapján történő elemzéséhez — a fentieket figyelembe véve — hozzávetőleg 100500 zsákmányállatot tartalmazó minta szükséges. Amennyiben csak az egyes zsákmánykategóriák relativ gyakoriságának meg állapítása a célunk, akkor egyszerű aránybecslést alkalmazva, a fenti mintaelemszám esetében, kielégítő pontosságú becslés végezhető a nem nagyon ritka fajok,fajcsoportok esetében. Ha azonban többlet információkat is gyűjteni szándékozunk, akkor szükségessé válik egyéb, komplikáltabb elemzőmodszerek alkalmazása is. Összefoglalva — rendszeresen, időközönként gyűjtött minták vizsgálata alapján, a zsákmányfajok táplálékbeli arányainak megváltozását figyelemmel kisérve modellezhető a vizsgált fajok /csoportok/ populáció változásainak trendje, s ezáltal a módszer a gradációk előrejelzésére alkalmas. Az általam vizsgált minták eredményeit elemezve az alábbi következtetésekre jutottam: - A gyöngybagoly elsődleges táplálékforrásai a kisemlős